Így jellemezte egyik résztvevő a sikeres rendezvényt

Szombaton, 2016 április 23-án, jókedvű társasággal telt meg a nagyenyedi RMDSZ szépen gondozott pázsitos udvara. 200-nál többen jelentek meg az eseményen a városból, a környező falvakból, de voltak segesvári és hajdúböszörményi vendégek is.

A versenyre való benevezés egyetlen feltétele a háromtagú csapat kiállítása volt. A gulyáshoz való húst, burgonyát és fát a szervezők biztosították, a versenyzőknek csak a fűszereket és a többi kellékeket kellett magukkal hozniuk. A megnyitóra reggel fél tízkor került sor, a tűzgyújtás 10 órakor történt. Az idén újdonságnak számított, hogy néhány önkéntes enyedi fiatal állandósította azokat a tűzhelyeket, amelyeket ezután évente használhatnak majd a versenyzők. A gulyás elkészítésére fél egyig volt lehetőség, ekkor kellett a mintákat leadni. A zsűri teljes mértékben független és pártatlan személyekből állt, összetétele titkos volt mindvégig. Dolga pedig akadt bőven, hiszen 19 versenyüstöt állítottak fel, a bennük készülő ételek finom illatát pedig az utcáról is érezni lehetett. A szoros versenyre való tekintettel az idén különdíjat is osztottak, ezt a Hariból származó Vigh a Szász nevű csapat kapta (főszakács Vigh Kinga, segéd Sipos Attila). Harmadik díjban részesült a Nagyi és az utánpótlás enyedszentkirályi csapat, ahol a főszakács Ladányi Sándorné, segédje pedig unokája, az 5 éves Daróczi Anna volt. A gyulafehérvári Zsiványoknak sikerült megszerezniök a második díjat; náluk Kálmán Zsolt volt a főszakács, Rácz Endre pedig a segédszakács. Az első díjat a miriszlói Mesterhármasnak ítélte oda a zsűri, ahol Csép Tamás volt a főszakács, segédje pedig Székely János. A nyerteseket kupákkal, érmékkel, oklevelekkel tüntették ki és ajándékba egy-egy bográcsot meg fakanalakat kaptak.

Az eredményhirdetést főzet-értékelő koccintások követték, majd a legvidámabbak táncra is perdültek az udvaron. Az oldott hangulatot kihasználva megpróbáltuk megtudakolni a nyertes csapatoktól a jó gulyás receptjét. Az első két helyezett kategorikusan kijelentette, hogy a titok elárulhatatlan, a fehérváriak annyit azonban megsúgtak, hogy a jó savanyúság sokat számít,viccesen hozzátéve, hogy a gasztronómia egyik alapkövetelménye az, hogy a lányok felügyeljék a férfiszakácsokat. Legkészségesebben az idei rendezvény vezérszakácsa, Ladányi Sándor ny. enyedszentkirályi lelkész nyilatkozott, az ő irányításával készült el az RMDSZ nagy üstjében az a gulyás, melyből a résztvevőket kínálgatták. „Az igazi gulyást nem kell krumplival elrontani”- viccelődött és a kereskedésben található fűszerkeverékek helyett a hagyományos ízesítőket kell használni. Azonban hiába a jó recept, „ ha az ember a szívét és a többiek iránti szeretetét és tiszteletét nem teszi bele a főztjébe”…akkor bizonyára keveset ér a kotyvalék.

BASA EMESE

A rendezvényen készült fotók megtekinthetők itt.

Kreatív foglalkozások a Bethlen Gábor Kollégium felújított iskolai könyvtárában

A restauráció miatt az iskolai könyvtárnak kétszer is költöznie kellett s e nehéz munkában Ercsey Etelka könyvtárosnak nagy segítséget nyújtottak a diákok. Mindemellett nem maradtak el a gyerekekkel való foglalkozások sem. A második félévben, különösen húsvét és a tavaszvárás időszakában, számos kreatív tevékenységgel csalogatta a diákokat a könyvtár falai közé, amely végre visszaköltözhetett a régi helyére.

A „Szitakötők ligete” elnevezés arra a pályázatra utal, melyet nemrég nyert a budapesti Liget Műhely Alapítványtól, ezáltal sok értékes könyv illetve a Liget és a Szitakötő című folyóiratok példányai juthattak a könyvtár polcaira. Ezek felhasználásával állította össze azt a tevékenységsorozatot, amelybe több szaktanárt is beavatott. Heti rendszerességgel foglalkoznak az olvasási és tanulási nehézségek leküzdésével valamint a szórványból érkező diákokkal, Fodor Brigitta és Gáspár Katalin magyar szakos tanárok irányításával. Olvasási készségeiket láncolvasás, kifejező olvasás, szerepekre osztás formájában fejlesztik és a szövegértelmezés sem marad el ilyenkor. A magyar irodalom iránti érdeklődést a Verses öröknaptár segítségével próbálják fokozni, ugyanis egy-két magyartanár gyakran felolvassa a napi verset órakezdés előtt.

A Szitakötők inspirációt nyújtottak több osztályfőnöki órához, például a VI.A –ban Fodor Brigitta osztályfőnök a „Te mit tennél?” című történetet olvasta fel, a diákok ebből kölcsönöztek szereplőket egy olyan jelenet előadásához, amely a büntetés-jutalmazás kérdését boncolgatta, majd írásban is megfogalmazták a következtetéseket.

Dvorácsek Ágoston fizikatanár a fényről tartott ismeretterjesztést a VII. A-ban. Az óra attól volt különleges, hogy a Szitakötőből olvastak fel írásokat(például Tűzvirágok, Földi csillagok, Kőkorszaki gyufa, Fény a mellékzsebben), melyekből a gyerekek tudomást szerezhettek a petárdákról, tűzijátékokról, világítótornyokról, arról, hogyan keletkezik az árnyék és hogyan lehet árnyjátékot készíteni. Mindenik tanuló írásban is megfogalmazta, mi ragadta meg leginkább a figyelmét.

„Életünk a víz” címmel márciusban többféle rendezvényt valósítottak meg az iskolában, azzal a céllal, hogy a víz fontosságára irányítsák a figyelmet, különösen a Víz Világnapja alkalmából. Ezek közül kiemelkedik a Dunához, Tiszához, Rajnához, az Ír-és Balti-tengerhez, a Hévízi- és Fertő-tóhoz valamint a Loire völgyébe végzett és az irodalmi alkotások által vezérelt képzeletbeli utazások.

Az elemiben a negyedikesek Simon Edit tanítónő irányításával a Szitakötőben található kérdésre: „Milyennek képzeled a tavaszt?” rajzokkal válaszoltak. Tomai Gyöngyi tanítónő harmadikosai a gyermeklapban található mesefigurákat próbálták életre kelteni.

Ugyancsak a Szitakötőből lesett el érdekes ötletet Deák Rodica rajztanár. A 9. pedagógia  szakos osztállyal természetes anyagok (nyers cékla, hagymahéj, fű, szén) felhasználásával színezték ki a húsvétváró alkotásaikat. Csodálatos színek jelentek meg a rajzlapon, gyermeknek-tanárnak újdonság volt ez a technika. Az elemi osztályosok és a képzősök szép munkáit a könyvtárteremben állították ki, ahol jelenleg is megtekinthetők.

BASA EMESE