Admin bejegyzései

III.Marosgombási magyar közösségi nap

Közzétéve Szerző:

Május 29-én a régi iskola udvarán finom gulyásillat és népzene csalogatták egybe a kis falu 260 lelket számláló magyarságát. Sokan eljöttek az eseményre, hiszen kiváncsiak voltak gyerekeik, unokáik teljesítményére, a 2013-ban megalakult Marosgombási Néptánccsoport tagjaira. A kis szórványközösségben a fiatal korosztály minden tagjának be kell kapcsolódnia ahhoz, hogy létrejöhessen egy tánccsoport. A mostani 7-8-9. osztályosoknak sikerült olyannyira összekovácsolódniuk, hogy méltó módon képviselhessék szülőfalujuk népi tánckultúráját. Kezdetben a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport vezetője, Szabó Csilla Erzsébet járt ki csapatával táncot oktatni, majd amikor túl voltak a kezdeteken, befogadták őket saját kolozsvári profi oktatójukhoz, így több alkalom teremtődik a két kis szórványtelepülés magyar ifjúságának a találkozásra és együtt fejlődhet a két csapat. A hangulatos táncpróbák és a színpadi siker a tánccsoportba vonzott több vegyes házasságból származó gyereket is, sőt román gyerekek is beiratkoztak, mert egy jó közösség tagjai akartak lenni.
Sikó Levente Róbert református lelkész részletesen beszámolt lapunknak egyházközségének helyzetéről, a faluban található egykori Zeyk-Tholdalaghy kastély máig tisztázatlan helyzetéről, a régi temető lehetséges elköltöztetésének visszás helyzetéről, amire a készülő autópálya miatt kerülhet sor (de még konkrét terv nincs rá) és említést tett az egyházi birtokok visszaszolgáltatásának fonákságairól is. Napjainkban az egyház egyik legfontosabb feladatának tekinti az elvándorlás és a beolvadás megakadályozását, ennek eszközeként hozták létre a Pro Gombás Egyesületet, a közösségi nap egyik társszervezőjét, amelyik hangsúlyt fektet a néphagyományok ápolására, egyházi és ifjúsági programok megvalósítására. Az egyházzal karöltve, évente két nagyobb, az egész közösséget érintő rendezvényt szerveznek, egyik a mostani, a másik pedig a szüreti bál, természetesen vannak egyházi közösségfejlesztő tevékenységek, öregek napja, farsangi bál és rendeztek pár szilveszteri mulatságot is. “Az a tény, hogy magyar zene szól és táncolnak,a gombásiak lelkületében azokat az értékeket hozza vissza, amelyekben az idősebb generációk részesültek…hiszen most is emlékeznek arra a két csűrre, ahol a vasárnapi délutáni kis-és nagytáncot tartották”- meséli a lelkész.
A közösségi napon az éjszakába nyúló tánchoz a jó hangulatot a marosludasi László István és barátai biztosították.

BASA EMESE

A rendezvényen készült fotók megtekinthetők itt.

I.ENYEDSZENTKIRÁLYI PÖRKÖLTFŐZŐ FESZTIVÁL

Közzétéve Szerző:

Első ízben rendeztek Enyedszentkirályon, május 28-án, olyan fesztivált, mely a falu magyar lakosságát hivatott egybegyűjteni. Már kora reggel látszott, hogy a program sikeres lesz, hiszen a vártnál sokkal többen összesereglettek a református parókia füves, árnyékos, kikapcsolódásra csalogató udvarán. A szentkirályiak vendégszeretetének és jó szervezőkészségének köszönhetően a környező magyar településekről is megjelentek az érdeklődők, no meg az előadók is: Magyarlapádról a híres Pirospántlikás zenekar biztosította a jó hangulatot, a szomszédos Csombordról pedig a Pipacs Néptánccsoport lépett fel és a várakozásoknak megfelelően elkápráztatták a közönséget.

Az ötletgazda, Ladányi Péter Sándor lelkész, aki három éve szolgálja a közösséget, jó szervezőnek bizonyult és ami talán ennél is fontosabb, bizakodóan tekint a rá bízott maroknyi sereg jövőét illetően. Egyházközsége két faluból tevődik össze, a 140 magyar lelket számláló Enyedszentkirályból és ide tartozik Tompaháza is, ahol 60-an vallották magukat magyarnak. A kis közösség azonban, annak ellenére, hogy kisebbségi sors jutott neki, él és élni akar,  szorgalmas, identitását büszkén felvállaló egyénekként tartják őket számon a környéken. A lelkipásztor optimizmusa nem megalapozatlan, hiszen egyre több kulturális rendezvényt szerveznek és már jó ütemben haladnak a gyülekezeti ház felújításával is. Utóbbi egy olyan közösségi tér, melyet nem csak ünnepi vagy különleges alkalmakkor, hanem heti rendszerességgel kívánnak használni, például a vasárnapi istentisztelet után ide be lehet majd térni, megbeszélni az igehirdetés üzenetét vagy a közös ügyeket általában. Ezt az ötletet Ladányi tiszteletes Amerikában látta, ahol két ízben is teljesített lelkészi szolgálatot és Pál apostol intelme – „Mindent megpróbáljatok, ami jó, megtartsátok!”- alapján cselekedett. A modellt néhány évvel ezelőtt már sikerrel alkalmazta előző szolgálati helyén, Marosnagylakon is.  Tapasztalata szerint a közösségben van igény erre, akárcsak a pörköltfőző fesztiválra, melynek ötletét lelkesen fogadta mindenki és már meg is született az elhatározás, hogy jövőre folytatása lesz. A lelkész szerint ez jelentős lépés a kis közösség életében, hiszen ezáltal Szentkirály bekapcsolódhat a Nagyenyed környéki hagyományt teremtő és hagyományt ápoló fesztiválok áramlatába és sikeresebben népszerűsítheti a helyi történelmi, kulturális és népi értékeket. Dr. Lőrincz Helga, a Fehér megyei RMDSZ elnöke illetve a szervezet nagyenyedi tanácsosjelöltjei is kitartásra, összefogásra biztatták a helyszínen a szentkirályiakat.

Mint minden gasztrofesztiválon, itt is volt csapatok közti megmérettetés, e tekintetben is dícséret illeti a közösséget, hiszen 11 üstöt sikerült felállítaniuk, a nagy üstöt leszámítva, ahol id. Ladányi Sándor ny. lelkipásztor volt a vezérszakács. A versenykritériumok szigorúak voltak, semmiféle megkülönböztető jegyet, például savanyúságot sem volt szabad használni, így biztosították a zsűri pártatlanságát. Első díjban a Nagyi és az utánpótlás nevű szentkirályi csapat részesült, a második díjat a Vigh a Szász vitte el Hariba, a harmadik helyezésnek a Pöttyös Mókusok  örvendhettek(Enyedszentkirály), negyedik helyen pedig a csombrodi Sül a hús csapat végzett.

Basa Emese

A rendezvényen készült fotók megtekinthetőek itt.