A legbátrabb országvédők utódai találkoztak a Fehér megyei településen
Egyik leggazdagabb falunapi program Fehér megyében
„Idén, kicsit több tapasztalattal, de legalább ugyanannyi akadállyal szembenézve, próbáltuk összekovácsolni a mindenki ínyének megfelelő, sokszínű programot egy olyan pályán, ahova villanyt, vizet, árnyékot, ülőhelyet, s hadd ne soroljam, szóval mindent hozni kellett. Tavaly még lehet kétségeink voltak arról, hogy lesz-e második alkalom, a mai nap viszont élő bizonyítéka annak, hogy tenni akarunk és tudunk” – ezekkel a szavakkal köszöntötte Boros Anna Imola vajasdi tanítónő, az esemény konferálója, az egybegyűlteket.
Nem akármilyen eseményről volt szó 2018. július 14-15 között, hiszen most, hogy már nagyjából körvonalazódott az idei kínálat Fehér megyében, úgy tűnik, hogy a leggazdagabb falunapi programot a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes Egyesület, az esemény lebonyolítója állította össze. Ha figyelembe vesszük, hogy –a tavalyelőtti, a Bethlen Gábor általi hajdú áttelepítés 400. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés és a tavalyi falunap mellett – voltaképp ez csak a harmadik nagyobb közösségi esemény, ami a forradalom után megvalósult a településen, úgy a teljesítmény annál figyelemreméltóbb.
Már a tavalyi Vajasdi falunapon kiderült, hogy van élet,van jövő a végeken, ha jól együtt tud működni a közösség és ha soraiból kikerül olyan vezéregyéniség, aki tűzön, vízen át kivitelezi a kezdeményezést. A kitartó csapat tagjai Vajasdon a néptáncegyüttes tagjai, muzsikusok és a táncos gyerekek szülei, élükön Farkas Attila főszervezővel, helybeli RMDSZ tanácsossal.
A Margaréta néptánccsoport és egyesület a zászlóvívő a faluban
Vajasd a legnagyobb magyar falu Gyulafehérvár körzetében, az ún. Erdélyi Hegyalja egyetlen olyan magyarok által lakott települése, amely az 1848-as forradalomban megmenekült a mócoktól. Fontos, hogy a magyarság számaránya ne csökkenjen 50% alá, ezért a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes Egyesület intenzíven foglalkozik a közösséggel. Egyik kiemelt jelentőségű programjuk a Vajasdi magyar napok, ezt idén két naposra tervezték, egyik a magyar, másik a román nap. Mivel a helyi tanácsnál pályázni kell a 350. törvény szerint, már nincs „egyenes” kiutalás, mint pár évvel ezelőtt, az intézmény a magyar egyesületet támogatja, mert ez vállalja fel a tetemes papírmunkát. Egyébként jól látszik, hogy ők a legaktívabbak Vajasdon, ők segítik a román nap szervezését is. Ezáltal sikerül jobban megmutatni értékeinket a község román lakosságának, legtöbben közülük elismerik, hogy a vajasdi magyaroknak sokkal több és nagyon szép rendezvényeik vannak. Erre idén kiváló lehetőséget nyújtott az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában elnevezésű program, de támogatta rendezvényt a Bethlen Gábor Alap is.
Előtérben a helyi értékek
Mivel igyekeznek megőrizni hagyományaikat, idén is a helyi jellegzetességeket állították előtérbe. Ilyen elsősorban a környék egyetlen szász eredetű magyar néptánca(melynek elemei a margaréta és a rezgő polka) továbbá a hajdú eredethez és a Hunyadi legendakörhöz köthető elemek népszerűsítése. A Vajasdi Margaréta Néptánccsoport önálló népi zenekart működtet, ami ritkaság a megyében, csak Magyarlapádon van élő népzene. A zenei hangzásvilág is egyedi, hiszen a jellegzetes „erdélyi” hangszerek mellett megjelenik a hermonika is. Természetesen a falunapokra meghívnak más környékbeli néptáncegyütteseket is, így a csombordi Pipacs és a székelykocsárdi Kis- és Nagy Zúgó is színpadra lépett és megtisztelte jelenlétével az eseményt a Maros Művészegyüttes néhány tagja. A magyarországi Zombai Hagyományőrző Néptáncegyüttes idén is jelen volt népes csoportjával a rendezvényen. A néptáncelőadásokat kiváló népdalénekesek fellépései fűszerezték. Megnyitóként Boros Erzsébet népdalénekest Csombordról, valamint Goția Cornelia és Motrici Anamaria előadókat Vajasdról hallhatta a közönség. Felléptek továbbá Szakács Imelda Székelykocsárdról, Palkó Emma Gyulafehérvárról, továbbá a helybeliek közül Sipos Réka és Szilágyi Bálint énekelt és hegedűn játszott Vajasdi Dávid.
A hagyományápolás a kézművessátorban is tettenérhető volt, ahol népi motívumokkal tarkított tányérfestéssel ismerkedhettek az érdeklődők. Szekeres Ildikó székelykocsárdi tanárnő és Magyari Enikő vajasdi óvónő irányításával közel 200 tányért festettek meg a szombati nap folyamán. A II. Vajasdi napokat egyébként megtisztelte jelenlétével Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke, aki szakmai megbeszélést tartott a helyi, környékbeli amatőr népművészekkel és az őket képviselő, regionális hatókörű Palmetta Egyesület vezetőségével.
Nem hiányoztak a falunapokra jellemző sporttevékenységek sem, például íjászbemutató és –verseny a Torockói Íjász Szer Egyesület közreműködésével, és a kicsik számára a focipálya melletti „libalegeltetőn”felállítottak egy tekervényes akadálypályát is. Sajnos egyik legjellegzetesebb programpont, az ún. „Hajdú futam” a fenyegető felhők miatt elmaradt, a kőkösi Bartha Róbert és csapata által bemutatott kettes- és négyesfogat parádé viszont annál inkább lenyűgözte a nézőket. Bartha Róbert, a Lipicai Lovasklub és a 40 hektáros Bartha Tanya tulajdonosa, aki az idei Székely Vágtán az időmérő bíró volt, miközben a kocsik elegánsan felvonultak a pályán, érdekes adatokat mutatott be a fogathajtásról, arról, mit kell értékelni az ilyen jellegű bemutatókon.
A programból természetesen nem hiányzott az ilyenkor szokásos bográcsozás sem, a két nagyüst falubeliek és vendégek számára egyaránt bőségesen szolgáltatta a szeretetvendégség finom falatjait. A magyar nap egy, a környéken egyre nagyobb népszerűségnek örvendő együttes, a szászrégeni Titán koncertjével valamint lampioneregetéssel ért véget.
A vendégek rangos előadásokat hoztak ajándékba
A II.Vajasdi falunapokon közel 700 fő gyűlt össze, ennek mintegy fele volt falubeli, ami azt jelenti, hogy szinte minden épkézláb magyar ember „kijött” az eseményre. A „sereg” másik része a Kárpát-medence legkülönbözőbb vidékeiről érkezett. Egy 97 éves néni a kapuban szemlélve a díszes, köztük népviseletben és huszárruhában pompázó, a templomból a fotbalpályára tartó menetet, így kiáltott fel örömében: „Drága jó Istenem, honnan ennyi magyar ember, mintha nem akarnának elfogyni soha!”
A hatékonyan népszerűsített falunapok a környékbeli településekről, Gyulafehérvárról és Nagyenyedről is sok érdeklődőt vonzottak, a Kolozs megyei Bodonkútról egy 12 fős társaság érkezett, de találkoztunk csángó kislánnyal és félig török, magyarul jól beszélő kisfiúval is, sőt egy 50 fős felvidéki kirándulócsoport, eredeti tervét megváltoztatva, a vajasdiakhoz csatlakozott.
A vendégek derékhada természetesen a jó kapcsolatápolásnak köszönhetően volt jelen, nekik köszönhetően a program sokkal színesebbé sikeredett. A szombati református áhítatot Bartos Károly szentivánlaborfalvi-komollói református lelkipásztor tartotta, aki két évig Vajasdon szolgált. Ő fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy Erdély történetében volt két olyan nemzettest, amelyik két oldalról védte kitartóan a területet, a hajdúk és a székelyek, a Vajasdi falunap pedig kiváló alkalom a találkozásukra, hiszen ritka az az alkalom, amikor mindketten együtt lehetnek. Jelképesen, Bartos Károly egy székely zászlót ajándékozott Barta Aladár vajasdi lelkipásztornak. A templomi szolgálatot az Ars Longa Kamarazenekar előadása követte (Rónai Éva- hegedű, Rónai István-orgona, Cseterki Ferenc-ének), mely egy csodálatosan előadott Bánk bán áriával, a Hazám, hazám-mal zárult.
Bartos Károly lelkipásztornak köszönhetően, az eseményen a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör katona- és kurucdalok gazdag választékát adta elő Kelemen Alpár gondnok vezetésével, a komollói református nőszövetség pedig egy kis vidám színdarabbal, Nóti Károly Majd a jegenye egyfelvonásosával kedveskedett a vajasdiaknak.
A hajdú közösséget a magyarországi Zomba község néptánccsoportja és kultúrigazgatója, Toláczy József valamint helyi tanácsosok képviselték, akik megköszönték, hogy jelen lehettek, hiszen ez az egyedüli erdélyi kapcsolatuk. Hajdúnánásról érkezett Szólláth Tibor polgármester, aki nem először járt Vajasdon, valamint Bózsár Katalin és Sarkadi László közkedvelt nótaénekesek, akik hamar belopták magukat az itteni közönség szívébe.
A helyi vezetők közül Farkas Attila RMDSZ tanácsos, Raica Romulus polgármester és Ladányi Árpád Fehér megyei RMDSZ elnök fogadták és köszöntötték a delegációkat és az egybegyűlteket.
Ápolni anyanyelvünket, hagyományainkat, kapcsolatot tartani székely és anyaországi településekkel, nem utolsó sorban jó fényben feltűnni a többségi nemzet előtt – úgy tűnik, ez a szórványközösségek túlélésre használható receptje, erről bizonyosodhattunk meg a II. Vajasdi falunapokon.
BASA EMESE
Támogatók: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az RMDSZ:
