A Fehér megyei magyar közösség 1990 utáni rendezvényeinek sorában a bálok is kivívták a maguk előkelő helyét. Az érdeklődés fennmaradt, és különösen farsang tájékán, a tél szorításában nagy igény mutatkozik az ilyesfajta szórakozásra. Minden bálnak évente megvan a maga törzsközönsége. Úgy tűnik, szükség van beszélgető, mulatozó, laza táncmulatságokra, ahol semmiről sem akarnak különösebben meggyőzni senkit. Igaz, évente csak egy-egy ilyen fordul elő, de akkor sokan eljönnek, és szeretnek szabadon szórakozni, helyenként egy kicsit civilizáltan tombolni. Az idei bálok sorát a legmagyarabb bál nyitotta január 26-án a Luck vendéglőben, a Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület szervezésében. Itt házigazdaként Kerekes Hajnal köszöntötte a meghívottakat: Ladányi Árpád kormánybiztost, Ónody Rita kolozsvári magyar konzult és Hegedüs Csillát, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettesét. Üdvözölte a vendégeket Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke is, aki összefoglalta az elmúlt félév politikai-közéleti eseményeit. Fontos bejelentésnek számított, hogy Fehér megye magyar közösségének gondjaival jelenleg két parlamenti képviselő is törődik: László Attila volt kolozsvári alpolgármester, jelenleg szenátor és Klárik László Kovászna megyei szenátor is szívén viseli a térség lakóinak sorsát, és iroda megnyitását is tervezik Nagyenyeden.
A bálon bemutatkozott a Miriszló gyöngye nevű táncegyüttes, majd a csombordi Pipacsom tánccsoport, mindkét fellépés nagy sikert aratott. A programhoz tartozott a mozgalmas tombolasorsolás, amelyet felajánlásaikkal többen is támogattak: Harácsek Zoltán és Adorján Árpád, Hollányi Juliánna és Lovász Noémi festőművészek, valamint a Bitai vendégház, Molnár András rózsatermesztő és a Communitas Alapítvány. A jó hangulatú mulatozás reggel hatig tartott.
Sorrendben a második bál (február 2-án) szintén magyar szervezésű, hiszen a szorgalmas máltai assszonyok, Fari Ilona elnök irányításával évente tető alá hozzák ezt a mulatságot. A máltai bál karitatív, és egyben nemzetközi jellegű. Helyszíne ezúttal is a vasútállomáshoz közeli Georgia vendéglő. Támogatói Mihai Horaţiu Josan, Nagyenyed polgármestere, Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége, François Catto, a Máltai Lovagrend elnöke. Eljött még néhány különleges vendég, pl. a magyar nagyköveten kívül Kálnoki Tibor gróf és felesége, akik szintén védnökei az összejövetelnek. Ott volt Gyomaendrőd testvérváros tanácsi képviselője és Puskás Bálint alkotmánybíró. Tekintettel a bál nemzetiségileg vegyes jellegére, a rendezvényt két, helyenként három nyelven – magyar, román, francia – konferálta Szabó Hajnal, a Bethlen Gábor Kollégium franciatanára.
A kollégium diákjai Lőrincz Zoltán és Trudi vezetésével valcerrel nyitották meg a bált, a bukaresti operettszínház művészei (Fazakas Ernő, Cătălin Petrescu és Silvia Sohterus) pedig ismert operettdalokat adtak elő, nagy sikerrel.
Sorrendben a harmadik enyedi bál a pedagógusoké volt, február 8-án. A meghívó olyan személyekhez szólt, akiknek szívügye a magyar nyelvű oktatás, mert fontos, hogy a fehér asztal mellett is beszélgessünk sajátos gondjainkról, aztán néhány órára hagyjuk magunk mögött őket, és szóljunk a sikereinkről is. Ott volt Kováts Krisztián elnök és Szőcs Ildikó igazgató. A kollégium már felújított étkezdéjében, az úgynevezett „vityin” mintegy száz pedagógus gyűlt össze a megye különböző pontjairól (pl. Nagyenyed, Csombord, Gyulafehérvár, Tövis, Székelykocsárd, Marosújvár, Magyarlapád, Magyarbece, Balázsfalva, Péterfalva, Bethlenszentmikós stb.) Kolozsvárról eljött Demény Piroska egyetemi adjunktus, aki ragaszkodik régi iskolájához és többen a nyugdíjas pedagógusok közül is.
A pedagógusok báljára nem készült külön műsor. Lőrincz Helga nemzetiségügyi tanfelügyelő és szervezőtársai, Kerekes Erika, Székely Erika és Sikó Gyöngyi jó munkát végeztek. A kitűnő vacsora alatt az asztaltársaságok tagjai között a felgyülemlett mondanivaló is kibontakozhatott. Később megindult a táncmulatság, és rövidesen kiderült, hogy kevés a férfi. Hiába, elnőiesedett a szakma, ami nem is volna gond, hiszen a hölgykollégák nagyszerűen megállják a helyüket a katedrán és általában a nevelésben. A tánchoz azonban nem is olyan régen még partner járt. A mostani változatos, néha eléggé sportos, gyors mozgásos körtáncokban azonban pedagógus hölgyek feltalálták magukat, és megtalálták a férfi partner nélküli megoldásokat. Így is nagyszerűen mulattak.
Hátravan még a legnagyobb élményt jelentő Bethlen-bál, március 9-én, ezt idén nagy várakozás előzi meg. Kíváncsian várjuk a meglepetéseket.
Bakó Botond
Szabadság, 2013. február 12.