MAGYAR KULTURÁLIS ÉS BETHLEN NAPOK NAGYENYEDEN

Tudatosan időzítették a 2015 november 8-15 közötti időszakra az ünnepségsorozatot, hiszen olyan kiemelt jelentőségű eseményekre hívhatták fel a helybeliek figyelmét ezáltal, mint a Magyar Nyelv Napja (nov. 13) és a Szórvány Napja (nov. 15). A Kárpát-medence számos településén tartott tematikus rendezvényáramnak fontos enyedi vonatkozásai is vannak, ezek képezték a helyi RMDSZ által szervezett kulturális események támpilléreit.

November 8-án a vasárnapi istentisztelet volt a nyitánya a kulturális napoknak.Tóth Tibor református lelkész alkalomhoz illő igehirdetése a diakónia alapgondolatát és annak 21. századi kitágított fogalmát járta körül a Pál apostol Timoteushoz írt 3. leveléből vett ige segítségével : „Mert akik jól szolgálnak szép tisztességet  szereznek maguknak”. A kultúra elsősorban szolgálat, amit felmenőink munkáltak és ahhoz nekünk is hozzá kell tennünk valamit. Meg kell tanulnunk szolgálni Istentől kért örömmel egy népet és a küldetés rendjén továbbadni az anyanyelvet, a hagyományainkat –  hangsúlyozta a lelkész, akinek lélekemelő prédikációja után Józsa Miklós ny. kollégiumi tanárt köszöntötte Lőrincz Helga megyei RMDSZ elnök az Áprily-estek keretében kifejtett tevékenységéért. A tanár úr önzetlen munkája lehetővé tette, hogy irodalmunk jeles személyiségeivel, művészekkel találkozhasson a helyi közösség, olyanokkal, akikkel egyébként kevés eséllyel léphetett volna kapcsolatba. Lőrincz Zoltán ny. lelkész laudációval és egy képzőművészeti alkotással ajándékozta meg az ünnepeltet. Józsa Miklós a stafétát Basa Emese tanárnőnek adta át. Ezt követően a délutáni oktatásban résztvevő elemisták léptek fel a Lázár Emőke, Szabó Bernadett és Szakács Ildikó által összeállított műsorral.

November 12-én, csütörtökön, nyilvános kerekasztal beszélgetésre került sor, rangos meghívottakkal és jelen voltak a Hunyad megyei szórványmagyarság képviselői is. A moderátor szerepét Winkler Gyula európai parlamenti képviselő vállalta, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusát Korsós Tamás, az országos RMDSZ-t Hegedűs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök képviselte. Korsós Tamás az anyanyelv napját és szerepét ecsetelte, kihangsúlyozva, hogy az egész nemzetnek a léte forog kockán azon, hogy a szórványban hogyan álljuk meg a létünket. Hegedűs Csilla a szórványcselekvési terv alapvető komponenseiként a szórványzónák közötti kulturális kapcsolatok kialakítását, a szakmai kapcsolatok és a sajtó hálózatszerű kibővítését nevezte meg.  Winkler Gyula szerint a reális cél az, hogy közösen kell gondolkodni arról, hogyan lehetne tűrhetőbbé tenni a szórványlétet.

Kerekes Hajnal bemutatta a Fehér megyei meghívottakat, azokat az orvosokat, gyógyszerészeket, jogászokat, akik a szórványzárványokban élnek. Élettörténeteik, tapasztalataik egyenként méltóak a történelem lapjaira való feljegyzésre. Ezek közük kiemelhetjük, a felszólalás sorrendjében, Győrfi Dénes ny. tanárt, könyvtárost, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyenyed megelőzte a magyar nyelv hivatalos használatának dátumát (1884), hiszen már 1790-ben Benkő Ferenc természettudós professzor elsőként magyar nyelven tartotta kollégiumi székfoglaló beszédét.  Grecu Katalin szászsebesi orvosnő meghatóan ecsetelte azon magyar személyek helyzetét, akik csak a saját erejükre tudnak alapozni, akik kívül élnek az anyanyelvi kultúrán és felvetette a kérdést, hogyan lehetne őket bevonni a magyar közegbe. Kopenetz Lóránd pozitív példái és rendkívüli eredményei messze visszhangra találtak;az abrudbányai gyógyszerész elmesélte, hogy amikor odakerült, a reformátusok nem beszéltek magyarul, ellenben ő szervezetten dolgozott a lelkésszel azon, hogy “ a magyar büszkeség visszatérjen a lelkekbe”. Azóta már 6.alkalommal szervezték meg a magyar közösség napját, iskolát nyitottak, mára pedig oda jutottak, hogy a helyi tanács is finanszírozza programjaikat és less egy kulturális központjuk. Kiemelte a magyar állampolgárság fontosságát a Mócvidéken, ahol mintegy 60-an igényelték eddig ezt. Bakó Botond tanár úr értékelte azt, hogy Enyeden és környékén vannak olyan helyek, ahol meg lehet nyilvánulni magyarként, kiemelkedő példaként pedig a magyarlapádi szórványkollégiumot hozta fel. Bakó Irén tanárnő a kisebbség kifejezés pejoratív vonatkozásaira hívta fel a figyelmet. Lőrincz Ildikó a néptánc fiatalságot összehozó és az identitástudatot ápoló szerepét hangsúlyozta, diákja, Bárdi Örs pedig megvetően vélekedett azokról a diákokról, akik román iskolába iratkoznak, mivel szerinte fennáll annak a veszélye, hogy ők azzal illeszkednek be, hogy megtagadják magyarságukat, elvesztik nemzeti öntudatukat és anyanyelvüket. Dezmér István és Száll Lőrinc Déváról a “magyar becsületességről” beszéltek, hiszen nagyon fontos az,  hogyan lát minket a többség: “ Ne bénítson meg a lehangoló statisztika: nem az érdekel, hogy temettünk 28-at és csak 7-et kereszteltünk , hanem az, hogy mit csinálok azzal a 7-tel!” Trifuné Kónya Márta elmesélte, hogy Magyar nyelvű könyveket, folyóiratokat szokott vinni pácienseihez. Mindenki megtalálhatja a módját a segítségnek: “Nem olvadok be, ha nem akarok, nem kell másokra hárítani a problémát, élhetek magyarul magyarként, ha akarok!”- mondta a szászsebesi társadalmi gondozó.“ Mindez nevelés kérdése elsősorban”- tette hozzá Teleky Emese gyulafehérvári orvosnő. A hasonló szakmát gyakorló Sepsi Márta a közelmúltban elhunyt Dr.Brendus Gyulára emlékezett: “ Magyarnak lenni és a legjobbnak- ő erre a példa”.

A „ Gondok és megoldások a szórványban” c. találkozó egyöntetű, a mélyszórványban élő értelmiségiek által megfogalmazott következtetése az volt, hogy lehet integrálódni asszimiláció nélkül is. A tanulságot az „ Örökségünk őrei” program országos döntőjét -és ezáltal egy brüsszeli jutalomkirándulást megnyerő- diákcsoport képviselői is hallhatták, akik részt vettek az eseményen.

November 13-án, pénteken, a Bethlen Napok rendezvényeire került sor a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban, ahol a megye pedagógusai számára rendeztek 3. alkalommal éves konferenciát.  Lőrincz Helga nemzetiségi tanfelügyelő  a Magyar Nyelv Napjára hívta fel a figyelmet, ezt követően Deák -Székely Szilárddal, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei elnökével a múlt évi munkájukért oklevéllel tüntették ki az arra érdemes oktatókat. Dr. Birta Székely Noémi, a BBTE adjunktusa „ Értékmentés a szórványban” címmel tartott előadást, melyben a kisebbségi nyelvoktatás jellemzőit, a tanügyi törvény ezirányú módosításait illetve a román nyelv idegen nyelvként való oktatásának prioritását taglalta.Felhívta a figyelmet a civil szervezetek hiánypótló kezdeményezéseire és néhány konkrét programot és módszert ismertetett.

Dr. Demény Piroska,a BBTE docense és egyben a  12 pedagógus vetített előadásának szekcióirányítója kihangsúlyozta, hogy a Bethlen Gábor Kollégium minden tevékenysége voltaképpen az értékmentésről szól. A dolgozatok jól bevált és új pedagógiai módszereket, sikeres helyi programokat, hagyományőrző tevékenységeket mutattak be, szó volt az önkéntesség, a tematikus kirándulások és táborok valamint az oktatók civil szférában betöltött szerepéről is, sőt láthattunk diákok által készített kisfilmeket is.  A következő pedagógusok tartottak bemutatót:

1. Lőrincz Ildikó (BGK): A Nagyenyedi Vártemplom örökbefogadása
2. Kónya Mónika (BGK): Kommunikálunk az iskolában
3. Fodor Katalin (BGK): A projektmódszer a kommunikációs képességek fejlesztésében
4. Fodor Elemér (BGK): Osztálygyűlés a nyolcadik osztályban
5.  Szakács Ildikó (BGK): A játék közösségformáló ereje
6.  Nagy Mónika (BGK): Mit üzen ma Kossuth Lajos?
7.  Szabó Csilla Erzsébet ( Miriszló): Múlt, jelen, jövő
8. Szilágyi-Székely Melinda és Székely-Bányai Andrea (Magyarlapád): Tevékenykedünk a megmaradásért
9.  Szabó Emőke és Varga Melinda (Torockószentgyörgy): A diákszínpad közösségformáló ereje
10.  Basa Anna, Csegezi Enikő, Orbán Katalin és Szekeres Ildikó (Székelykocsárd): Helyi pedagógusok szerepe a székelykocsárdi CSEREVÁR EGYESÜLET közösségfejlesztő tevékenységeiben
11.  Tóth Tünde (BGK): Kognitív folyamatok fejlesztése  lovasterápia által
12. Gál László (Gyulafehérvár): Kisszemináriumi élet napjainkban
13.  Deák Szilárd (Torockó): Gyerekekkel készített rövidfilm Torockó vasbányászatáról
14.  Kerekes Erika és Kerekes Ferenc (BGK): Az önkéntesség szerepe és fejlesztése
15.  Krecsák Katalin (BGK): „ Mindenki fontos ahhoz, hogy megmaradhassunk!”
16.  Szakács Mária (BGK): A néphagyományok mint értékközvetítés az óvodai oktatásban.

A nap vacsorával és pedagógus- bállal ért véget, melyen fellépett a Bethlen Kollégium néptánccsoportja, az élő zenét pedig a Ficfa Zenekar szolgáltatta. Az iskola kis sztárjai következő nap, november 14-én ismét megörvendeztethették az enyedi közönséget, ezúttal a torockói Nagy Szilas néptáncegyüttes kísérőjeként. Az alkalmat a hagyományos szüreti bál nyújtotta, melyen évről –évre több fiatal , közel 300 személy vett részt. A köszöntő után Lőrincz Helga megyei RMDSz elnök felkérte a résztvevőket, hogy egy perc néma csenddel emlékezzenek a franciaországi terrorcselekmény áldozataira. A báli zenét a közkedvelt Kéknefelejcs zenekar biztosította.

Az ünnepségsorozat november 15-én istentisztelettel ért véget. Tóth Tibor lelkész szerint a Nagyenyedi Magyar Kulturális és Bethlen- Napok kiváló alkalmat szolgáltattak arra, hogy „a hitnek és a tudománynak jó beszédeivel” táplálkozhassunk, megmaradásunk érdekében. Az igehirdetést követően a lelkész méltatta Basa Anikó kántor tevékenységét, akit előző napon Kolozsvárott a Romániai Magyar Dalosszövetség Márkus Albert-díjjal tüntetett ki eredményekben gazdag kórusvezető tevékenységéért. Legvégül a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium Szakács Annamária által vezényelt kórusa lépett fel, őket pedig a Bethlen Gábor Kollégium leánykara követte. A Fórika Éva által vezényelt kórusra nagy büszkeséggel tekintett a gyülekezet, hiszen előző napon a Kolozsvári Rádióban élő adásban léptek fel a Bartók Béla emlékére rendezett koncerten.

A változatos, fiatalságot is megmozgató programok a szórványmagyarságért végzett önzetlen munka tanúbizonyságait és ígéreteit villantották fel.

Köszönet támogatóinknak: Csép Tamás,Fülöp Szabolcs,Kelemen Júlia, Lőrincz Zoltán, Sipos Mihály, Felenyedi Levendula Mező, Országos RMDSZ,

Communitas Alapítvány.

Basa Emese