Első ízben mutatkozott be Nagyenyeden a Lector Kiadó

2016 február 16-án a marosvásárhelyi Lector Kiadó volt az Áprily-est vendége. Nagy Attila Csillagköz című verseskötetét (2015) és Cristian Teodorescu regényét, a Medgidia, a hajdani várost (2014) a költő és Koszta Gabriella műfordító, színművésznő jelenlétében Szőcs Katalin szerkesztő mutatta be.

A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban szervezett irodalmi est a régi, nagybetűs, szellemi és erkölcsi értékeket hordozó Város hármas képzeletbeli találkozását tette lehetővé.

Kezdetben Nagy Attila jelenkori élettere, Marosvásárhely, kiemelten ennek elveszett vonzó arculata elevenedett meg a költő tolmácsolásában. Nagy Attila nem a múlt szenvedélyes ábrázolásával dicsőít egy letűnt korszakot, nem a nosztalgikus mementók hullámzó töredékeit próbálja fölvillantani. „Ujjbegy csak érintse a verset” – vallja és miközben a jelent próbálja megragadni, ábrázolásába megakadályozhatatlanul belopózik, visszaoson a múlt. Így válhat Nagyenyed is gyakori földerengésévé a költő személyes mundus vivendi-jének annak ellenére, hogy – mint azt a bemutatkozáson megtudhattuk – már 3 hónapos korában családja elhagyta „Strassburg városa Ó-Enyed”-et. A gyökerekhez való szoros kötődése szorgalmazta egész életén át arra, hogy alaposan megismerje a „magyar Athén” szellemi kincseit. Áprily és fia, Jékely, Nagy Attila költészetének gyakori ihletforrásai, orvosként pedig szintén az Enyedhez köthető Pápai Páriz Ferenc fő munkája, a Pax Corporis jelentett kihagyhatatlan olvasmányt számára.

Míg önéletrajzi versciklusából történő felolvasásával Nagy Attila a lelkes enyedi közönséggel a közös élményrétegeit erősítette meg, Koszta Gabriella műfordítása egy távolabbi, mégis ismerős világba kalauzolta el a hallgatóságot. A 9 nemzetiségű Medgidia számos olyan jellemvonást hordoz(ott), melyek a vallási toleranciát gyakorló erdélyi városainktól korántsem idegenek (elég csak arra gondolnunk, hogy a tordai ediktumot épp Vásárhelyen iktatta törvénybe az országgyűlés 1571-ben).

Az önálló novellákból álló kis regényben a szerző a szereplők életsorsa által épít fel egy olyan világot, amelyben az emberi kapcsolatok szépsége, természetessége teszi értékessé a közösségi létet. Társadalmi szerkezetében az egész Balkán ott van e műben, de nem puskaporos hordóként, ellenkezőleg: az emberi jóérzés, a hétköznapi humanizmus gyöngyszeme e kisváros. A családtörténet várostörténetté kerekedik, azonban ez a város nem létezik ma már, akár Nagy Attila Marosvásárhelye a Csillagközben. A nívós művészi szövegátadás által a találkozón mégis lehetővé vált egy letűnt világ szépségének, bájának felelevenítése. A vásárhelyi vendégeknek sikerült bebizonyítaniuk , hogy az igényes irodalmi alkotás – legyen az vers vagy műfordítás – olyan belső, rejtett erővel rendelkezik, amely képes megcsillantani a visszahozhatatlant, varázsával jelen-valóvá tenni azt az olvasó számára.

BASA EMESE

Fotó: Basa Emese

Hunyad megyei vendégek részvételével zajlott 2016 február 16-án a nagyenyedi dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban a Fehér  Megyei Magyar Állandó Konferencia alakuló gyűlése, melyen az RMDSZ, a civilszervezetek, a pedagógusok és a történelmi magyar egyházak képviselői egyeztettek a 2016-os teendőkről. A rendezvény “első felvonására” 2016 január 9-én került sor, amikor Fehér Megye delegációja látogatott el Dévára. A Bethlen út révén Budapest is felfigyel a dél-erdélyi szórványra.

A Hunyad megyei vendégek jelenléte nem volt véletlen, az egyik kiemelt célkitűzés ugyanis a Hunyad és Fehér megye szórványmagyarságát összekötő közös projekt, a Bethlen/Mária út, melyet dr. Gudor Botond Fehér megyei és Zsargó János Hunyad megyei református esperes közösen mutattak be. Az út a két hasonló adottságú szórványmegye szellemi és gazdasági fellendülését célozza, a térség történelméhez szorosan kötődő Bethlen Gábor szellemi öröksége erdélyi és össznemzeti szimbólumnak felkarolása révén. Úgy szándékszik az anyaországi és tágabb erdélyi szintre emelni a két szórványmegye magyarságának ügyét, ahogy annak idején Bethlen Gábor a súlytalanságból az európai nagypolitika színpadjára emelte az aranykorát élő Erdélyt, hangsúlyozta dr. Gudor Botond. A szórványban már amúgy is több olyan kezdeményezés indult el az utóbbi években (szórványnap, Szórvány–Székely együttműködés, Hunyad megyei magyar napok), melyekre a székely tömb és a kolozsvári erdélyi magyar szellemi központ is felfigyelt, a Böjte Csaba atya által működtetett Szent Ferenc Alapítvány áldásos munkája pedig Magyarországon is közismert. Dr.Gudor Botond esperes megelégedéssel nyugtázta, hogy a dévai találkozó óta többen is megkeresték és támogatásukat fejezték ki a projekt kapcsán. “A cél tehát a nemzeti és erdélyi szimbólummá let Bethlen Gábor fejedelem életének és tevékenységének főbb pontjai köré , illetve a Mária kultusz folytán a csíksomlyói búcsújárásban mutatkozó vallási-kulturális turizmus megsegítésére egy gazdasági perspektívákkal és közösségmegtartó potenciállal rendelkező utat szervezni.Ez által a Magyar közösségek eddigi kezdeményezései tervezhető, stabil és kiszámítható fejlődést eredményezhetnek a szórványban is.”- nyilatkozta dr.Gudor Botond. Egyelőre Marosillyén a Veres bástya – a fejedelem születésének helyszíne –, Déva, Vajdahunyad, Alvinc, Gyulafehérvár, Algyógy, Bethlenszentmiklós, Tövis, Nagyenyed és Felvinc szerepel a programban, de más településeket is szeretnének bevonni, amelyek kapcsolódnak nagy fejedelmünk életéhez.“A Bethlen Gábor út komplex program, amely műemlékvédelmi, turisztikai értékmentő elképzeléseket fűz össze, többek között közös rendszerbe kapcsolná az egyházi és közösségi házak tevékenységét, figyelembe véve a gazdasági fenntarthatóság szempontjait is. A projekt célja, hogy 20-30 év múlva is magyarul ismerhessék meg Dél-Erdély dicső magyar történelmét”, szögezte le Zsargó János. “A projekt révén a tágabb közvélemény tudomására hozzuk, hogy a Fehér és Hunyad megyei szórványban a magyarság megmaradt, mély történelmi gyökerekkel rendelkezik, melyekre jövőt épít, még ha egyeseknek ez nem tetszik”, nyilatkozta Lőrincz Helga, a Fehér megyei RMDSZ elnöke.

A Bethlen-út témája képezte a találkozó legizgalmasabb napirendi pontját, ezután megtörtént a a Fehér  Megyei Magyar Értéktár megalakulása, ennek keretében Lőrincz Helga Fehér megyei RMDSZ elnök kijelölte a területi felelősöket, majd megbeszélték az egyházak és a tanügy aktuális problémáit is. A zsúfolt, ötletekben gazdag program moderátor szerepét Dimény Levente egyetemi tanár bonyolította le, a maga részéről  friss információkkal , kidolgozás alatt álló tervek bemutatásával gazdagítva az elhangzottakat.

BASA EMESE

Hiánypótló jellegű,mozgalmas és hangulatos volt múlt szerdán a Gazdálkodj okosan! című tanirodai verseny, melyet 3.alkalommal szerveztek meg a nagyváradi Szent László Római Katolikus Líceumban. A vetélkedő része a tanügyminisztérium hivatalos versenykalendáriumának.

A vállalkozásnevelés oktatását a tanterv a 10. osztályosok számára írja elő, melynek keretében, sajnos, az egyébként érdekes és fontos témákat az elmélettel járják körül. Kevés idő jut az ismeretek gyakorlatban történő bemutatására, a konkrét helyzetek szimulálására. Néhány szakosztályban, például a könyvelőségen, jobb a helyzet, viszont a megfelelő kompetenciák fejlesztéséhez ennél többre van szükség. Ezeket a hiányosságokat sikerrel pótolhatták a Gazdálkodj okosan! verseny résztvevői, hiszen a felkészülés során (fiktív) céget alapítottak és megismerhették a konkrét teendőket is. A gyakorlócég vagy taniroda egy korszerű oktatási módszer, melyet a világ számos országában sikeresen alkalmaznak. A cégeket 11. osztályban hozzák létre a diákok az előző két évben elsajátított ismeretekre támaszkodva és egészen a 12. osztály befejezéséig működtetik ezeket. Így alkalmuk van gyakorlatba ültetni elméleti ismereteiket és ezáltal felkészülhetnek egy jövőbeli sikeres gazdasági karrierre, megalapozhatják szakmai jövőjüket.

A megmérettetésre 11 romániai és 3 magyarországi csapat nevezett be. A tanulócsoportok által létrehozott vállalatok termékeket és szolgáltatásokat adtak el vásárszerűen, más cégeknek vagy magánszemélyeknek. A csoportok okosan gazdálkodtak, mindenkit kitüntettek, díjkiosztás 3 kategóriában történt: legtöbb tranzakció, legjobb reklámanyag, legjobb stand, illetve kiemelték a legjobb céget(abszolút győztes).

Régiónkat a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 11.C osztálya képviselte, Lőrincz Helga tanárnő felkészítésével és Kónya Mónika tanárnő segítségével. A versenyen turisztikai csomagokat kínáló vállalatként jelentek meg, Regional Travel címmel, élükön Magyari Andrea diáklánnyal, mint a cég igazgatója. Marketing-stratégiájuk kiválónak bizonyult, hiszen első helyezést értek el a legjobb stand kategóriában.

A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Exc. Böcskei László megyés püspök , Huszár István alpolgármester, Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, Florian Mierluţ szaktanfelügyelő .

BASA EMESE