A „falunap” kifejezés teljes mértékben ráillik a lapádira, hiszen ez a környék „legrusztikusabb” hangulatú és tematikájú rendezvénye, amelynek megvalósításába nagyon sokan bekapcsolódnak.

A Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet elnöke, Szabó Dániel tanár, aki ötletgazda is egyben, évről-évre tudja, kire számíthat a szervezésben, már van egy pár éve jól bevált forgatókönyve és azt is tudni véli, kik a tevékenység-felelősök. A sikerhez az is hozzájárul, hogy a helybéliek igényeit figyelembe véve alkotják meg közösen a programot, ezért a falu apraja-nagyja mindig nagy számban megjelenik a réten, azaz a programok helyszínén, de a környékbeli településekről és Nagyenyedről is sok érdeklődő érkezik. A lapádi falunapokon nincsenek tudományos előadások, hiszen itt a népzenén és a néptáncon van a hangsúly és az elszármazottak találkozóját sem kell beiktatni, hiszen a lakosságra nem jellemző az elvándorlás.  Sokkal fontosabb az, hogy a rendezvény egy egész hétvégét kitöltsön, péntektől vasárnapig (idén augusztus 12-14 között került megvalósításra), mert így jut idő többféle tevékenységre.

Az ünnepség mindig a sikátor aljából induló nagyon látványos szekeres felvonulással kezdődik. A fiatalok feldíszítik a szekereket, sokan a lovakat is majd népviseletbe öltöznek és énekelve, szép muzsikaszóval vonulnak végig a falu minden utcáján, a nagyobb tereken pedig megállnak és táncolnak egy kört. Ezután elkezdődik a réti party, falubeli lemezlovasokkal, idén DJ Zsombi hozta meg a jó hangulatot. A szombat mindig a sporté, közben állandó jelleggel működik gyereksátor, este pedig koncertekre kerül sor: este 8-tól a lapádi Szabó Zoltán, 10-től pedig a Bojtorján lépett színpadra. A vasárnap ünnepi istentisztelettel kezdődött, melynek keretében az arany- és ezüstlakodalmasokat köszöntötték, ezt követően közös ebédre hívták meg őket. Két órakor startolt a gulyásfőző verseny, közben erő- és ügyességi próbákra lehetett benevezni, melyek közül a söröshordó hajítás és a malacfogás voltak a leglátványosabbak. Mivel a faluban sok a tehetséges muzsikus, a réten szinte állandó jelleggel szólt a népzene, színpadra a torockószentgyörgyi, a marosgombási és a lapádi tánccsoportok léptek. A rendezvény Király L. Norbi koncertjével, tábortűz körüli gitáresttel és tűzijátékkal ért véget.

BASA EMESE

Fotók: Magyarlapádi Falunapok (www.facebook.com)

Tizenegyedik alkalommal szerveztek Felvinc Napokat augusztus 6–7-én, ezúttal az értékek, a település történetének és hagyatékának megismertetése volt a cél. A szervező Felvinc Egyesület szerint minden egyes alkalommal „nemcsak a kultúra ápolása, a tematikus előadások sora kíséri végig rendezvényünk, hanem ösztönzi a haza látogatást, közösségkovácsoló szerepet vállalva fel. A Felvinc Napok elsődleges célja összegyűjteni a felvinci, a felvincről elszármazott és nem utolsó sorban a szomszédos települések magyarságát”. Ehhez mindenekelőtt évről-évre változó és gazdag programkínálat szükséges. És valóban, a három napos rendezvény során a szervezők igyekeztek minden korosztálynak megfelelő programot biztosítani.

Szombaton a gyülekezeti házban a felvinci és marosújvári gyerekek Szeretsz-e engem? című előadása nyitotta meg a programot, majd kézműves foglalkozásokon az írásos öltés (Szegedi Mária, Nagy Erzsébet), a horgolás (Nagy Ilonka) és a gombvarrás (Timár Melinda) kulisszatitkai kerültek terítékre és kiderült, hogy az alapfogásokat helyben el lehet sajátítani. Winchtől …. Unireáig címmel Szacsvai Kinga tartott vetítéssel egybekötött nagyon érdekes ismeretterjesztő előadást, majd a polgármesteri hivatalba, Felvinc volt börtönébe, a Vigadóba, a római katolikus és a református templomba kalauzolták az érdeklődőket, bepillantást nyújtva ezáltal az egykori városi rangú település gazdag múltjába.

Délután további kulturális –tudományos előadásokra került sor. A Felvinc képekben elnevezésű kiállításon a faluból összegyűjtött régi képek mellé Henning Mária 12. osztályos tanuló elkészítette azok mai „párját”, érdekes összevetéseket biztosítva ezáltal. Ezt követően Büszke vagyok, hogy Felvincen születtem címmel Turzai Melán, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium magyar szakos tanárnője közvetített megragadó gondolatokat. Nagy érdeklődés övezte a Tasnádi Emma és Muncus-Nagy Kinga (Biounivers Egyesület) A miriszlói Molyhos Tölgy illetve a Tamásné Szabó Csilla (Erdélyi Múzeum Egyesület) Erdélyi magyar digitális helynévtár kialakítása című előadásokat.

Vasárnap az ökumenikus istentiszteletet követően az ezüst- és aranylakodalmasok köszöntésére és a Borzavári Asszonykórus műsorára került sor, délután pedig bográcsfőző versenyt tartottak. Nagy népszerűségnek örvendett a Régi receptek nyomában- nagyanyáink így sütötték elnevezésű bemutató, melyen sütemény kiállításra és kóstolásra került sor. A boldog békeidők receptjeit otthon készítették el és hozták mustrára a szorgos asszonyok. A sütemények magukon hordozták az egykori polgári konyha kifinomult aromáit, természetesen nem hiányoztak a hagyományos paraszti konyha telt ízei sem. A régi receptes füzetek valóságos gasztrótörténeti kuriózumoknak számítottak, akadt egy-két 19. század végi példány is köztük.

A jól sikerült falunapokat a marosgombási, a vajasdi Margaréta és a Felvinc-Felenyed néptánccsoportok fellépései zárták.

BASA EMESE

A dr. Szász Pál Egyesület és a Fehér megyei RMDSZ sikeres ötlete és szervező munkája nyomán, természetesen a helybeliek közreműködésével, 2014-ben felújították azt a szép szokást, amelyet 1985-86-ig ápoltak Torockón és amelyet a kommunista diktatúra szüntetett be. Hogy miért Anna napok?- azért, mert ez (volt) az Ilona után a leggyakrabban előforduló női név a faluban.

Az előző két évtől eltérően, az idei rendezvény helyszíne csak Torockó volt, korábban a szomszédos Szentgyörgyöt is bevonták a programba, amit – a hagyományra vonatkoztatva- szóvá is tettek a községközpont lakói. A szervezők helyesen döntöttek a mostani változat mellett, hiszen ez jelentheti az első lépést az egykori Anna bálok „repertoárjának” rekonstruálására, melyet fel lehet kutatni egykori forrásokból.

Idén a testvértelepülések jelenléte és azok aktív bekapcsolódása minőségi pluszt jelentett. Első nap, augusztus 6-án a Budapest Belváros-Lipótvárossal a 20 éves testvértelepülési kapcsolat megkötése emlékére emléktáblát avattak. Megünnepelték a Bócsa-Torockó  testvértelepülés 25 éves évfordulóját is: a Bács-Kiskun megyei település a nagyüstben készülő gulyáshoz járult hozzá , a kultúrotthon előtt pedig egész késő estig ingyen kínálgatták az ízletes vékonypalacsintát, amit 30 kg lisztből sütöttek megállás nélkül a nap folyamán.  Egy másik testvértelepülés, Üllés az Örökség fellépését finanszírozta. Ez a  magyar folk-rock, nemzeti rock együttes a Kormorán  tagjaiból alakult, tovább folytatják annak eszmeiségét, hangzásvilágát kiegészítve a saját gondolataikkal és zenei ötleteikkel. A közönség vastapssal jutalmazta a különleges produkciót és külön ovációban részesítette az együttes egyik énekesnőjét, Géczi Erikát, akiről sokaknak az jut eszébe, hogy  1996-ban Koltay Gergely felkérésére elénekelte a Honfoglalás című film főcímdalát, kevesen emlékeznek viszont arra, hogy az  1988-as szöuli világbajnokságon csapatával olimpiai ezüstérmet szerzett.

A színpadon a népzenének is teret biztosítottak: a délután folyamán a torockói iskola citerazenekara, a tordaszentmihályi vegyes kar, a helyi Kis- és Nagy Szilas Néptánccsoport, az üllési néptánccsoport és a magyarlapádi Pirospántlikás léptek fel. Ezt követően köszöntötték fel az Annákat. Az est tűzijátékkal és a soltvadkerti testvértelepülés élő zenés utcabáljára került sor.

A vasárnapi program délig tartott és az istentiszteletet, egy- a Duna Házban bemutatott- festménykiállítást valamint az aranyosszéki specialitást, a tordai pecsenye-készítését foglalta magába.

BASA EMESE