Köln környéki fiatalok ismerkedtek nyelvünkkel, hagyományainkkal

Augusztus 6-20 között a barátság és a kölcsönös nyelvtanulás jegyében szervezett a Magyarlapádi Református Egyházközség úgynevezett német tábort, melynek fő célja  németországi és  magyarlapádi fiatalok közötti barátság kialakítása, a települések szokásainak megismerése és természetesen a német illetve a magyar nyelv elsajátítása volt.

 Mivel a tábor fő szálláshelye Magyarlapád volt, a szervezők fontosnak tartották azt is, hogy az ideérkező német fiatalokkal körbejárják a környező településeket és meglátogassák az ottani templomokat, iskolákat, várakat, kastélyokat, múzeumokat, természetvédelmi területeket. A széltében-hosszában bebarangolt környék egy másik kiemelkedő helyszíne Torockószentgyörgy volt, ahol többet időztek és a középkori Thoroczkay várat történelmi, építészeti szempontból, de földrajzilag is körbejárták. A csodálatos Torockó megannyi érdekessége és a fölötte ékesedő Székelykő is kihagyhatatlan célpont volt, de a programba beiktatták Nagyenyed, Gyulafehérvár és a környező magyar falvak látnivalóit is. A német fiatalok számára különleges élményt nyújtott a vidék szász vonatkozású történelmi múltja, épített és népi öröksége.

Borbándi András lelkész táborszervező tevékenységét helybéli egyházi tisztségviselők, lelkes pedagógusok, cserkészek és önkéntesek segítették. A tevékenységeket három csoportra osztották: nyelvi-, kulturális- és  kapcsolatteremtő tevékenységek. A német és a magyar nyelv tanulását interaktív nyelvleckék révén, nyelvi játékok és szabad beszélgetések által igyekeztek megvalósítani. A kulturális tevékenységek keretén belül múzeumokat (Torockói falumúzeum), kastélyokat (Bánffy kastély), műemlékeket (Gyulafehérvári vár, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium) látogattak, kézműves foglalkozásokat és táncházakat tartottak, utóbbiban a híres lapádi táncok elsajátítása jelentette a rendkívüli élményt . Kapcsolatteremtő foglalkozások címszó alatt a közös sátorozásokkal, sporttevékenységekkel és népi játékokkal (méta, gulya, picke, kamfer) igyekeztek közelebb hozni egymáshoz a két nép fiait. Hazatérve a német fiatalok elmesélik szüleiknek élményeiket, ezért a szervezők abban reménykednek, hogy a tábor valódi hidat vert a két egyházközség közötti kapcsolat kiépítésére.

BASA EMESE

Helyhatósági választást nyert, augusztus 21-én közös faluünnepet szervezett a kis magyar helyi közösség, az önkormányzat támogatásával

Aranyosszék egykori fontos településének magyarsága napjainkban igyekszik mindent megtenni, minden lehetőséget megragadni fennmaradása érdekében: saját egyesületet működtet, nyelvfejlesztő táborokat szerveznek, közbirtokosságot hoztak létre, dalkar és néptánccsoport működik, folyamatosan felújítják a magyar házat és a lista korántsem teljes. Annak tudatában, hogy  szórványban  a többségiekkel való jó kommunikáció elengedhetetlen feltétele bármilyen önszerveződésnek, három esztendővel ezelőtt közös falunapokat kezdtek szervezni. Az első évben történtek ugyan provokációs kísérletek, a falubeli többségiek azonban nem reagáltak rá, a magyarok nem tették szóvá, a roma közösséget érintetlenül hagyta s azóta is szent a béke. A változatos programkínálat sokkal inkább leköti ilyenkor az emberek figyelmét és mindenki örvend annak, hogy Kocsárdon is szerveznek falunapot, még ha magyar kezdeményezésre történik is az…természetesen helyi tanácshatározat alapján és a Polgármesteri hivatal szervezésében.

Az eseménydús nap korán reggel focibajnoksággal startolt, ahol a helyi Fortuna csapat a marosújvári Soda –val és a nagyenyedi Olimpiával mérte össze tudását, több korcsoportban és több-kevesebb sikerrel. Nem hiányzott a nagy népszerűségnek örvendő maraton és a bicikliverseny sem. Közben kézműves tevékenységek zajlottak, melyek közül a környéken is nagy népszerűségnek örvendő, Szekeres Ildikó által „meghonosított” tányérfestés lelt a legtöbb érdeklődőre.

Délután színpadi rendezvényekkel csalogatták ki a házakból a kocsárdiakat. A nyitány a gazdag tapasztalattal rendelkező Step-up dance modern táncprodukciójáé volt, ezt felváltva magyar és román néptánccsoportok követték. Felléptek, többek között a ludasi Hajdina Néptánccsoport, a Kacsó Arnold és Barátai Népzenekar és nagy tapssal jutalmazták a helyi Zúgó Néptánccsoportot is, melyet a nagyenyedi Ficfa Zenekar kísért. Utóbbiak alapítója, Kónya Tibor székelykocsárdi származású lelkész, heti rendszerességgel jár ki Nagyenyedről szülőfalujába néptáncot oktatni, neki köszönhető e hagyományápoló tevékenység felelevenítése. Az est fénypontja az Ács József és Zenekara valamint a Good Day fellépései voltak, az esemény tűzijátékkal ért véget.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével és az egybegyűlteknek beszédet mondott Lőrincz Helga, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, valamint Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke, ugyanakkor Csegezi Edit Zsuzsanna polgármester asszony számára ez volt az első nyilvános alkalom, hogy megköszönje a szavazók bizalmát. A község lakóit arról biztosította, hogy mindenki polgármestere kíván lenni, a magyar nyelvű felszólalásában pedig kiemelte: „Eltökélt szándékom, hogy minden igyekezetemmel közösségemet szolgáljam, azt a székelykocsárdi közösséget, amelyik az összefogásban példát mutathat bármely szórványközösség számára. Nálunk jobban talán senki sem bizonyította hitelesebben, hogy az összefogással a lehetetlent sikerül megvalósítani, ehhez pedig az szükséges, hogy megfogjuk egymás kezét. Én remélem, hogy a választáskor megnyilvánuló közös akarat, az a csodaszép lendület ezután sem lankad, sőt folyamatosan erősödik. Mert nekünk az a feladatunk, hogy mindenki számára megmutassuk: komoly munkával, kitartással, szorgalommal a mai zűrzavaros világban is lehet építkezni és értéket teremteni. Mindazok számára, akik esetleg eddig nem hittek az összefogás hegyeket megmozgató erejében, íme itt van a mi példánk: megállunk a szeretetben, a hűségben, odafigyelünk egymásra, hiszen a globalizálódó világunkban azoké a jövő, azok nem vesznek el az idő forgatagában, akik nem önmagukért valók, hanem akik képesek olyan közösséget felépíteni, amelyik ellenáll minden viharnak.”

BASA EMESE

Fotók: Basa Emese

A kincses város néptánctalálkozójának teljes pompája megmutatkozott a Miriszló Gyöngye Egyesület ragyogó rendezvényén

Évről-évre egyre nagyobb érdeklődés övezi a miriszlói magyar napokat: nem csak a falu apraja-nagyja van kint ilyenkor az utcán, hanem Nagyenyed környékéről is rengetegen ellátogatnak a mindössze 7 kilométerre fekvő településre. Igaz ugyan, hogy a Szent István-napi néptánctalálkozó résztvevőinek fellépése valódi csemege bárkinek, de a szervezők vendégszeretete is nagyban hozzájárul a pótolhatatlan élményhez.

Idén is augusztus 20-21-e volt a legnagyobb ünnepnap a vegyes lakosságú Miriszlón, hiszen ekkor telik meg igazán élettel a szőlőtermeléséről, egykori jó borairól ismertté vált település. A sikeres szervezés frontembere, Szabó Csilla Erzsébet óvónő, a Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke, már hónapokkal előtte készülődik az eseményre és ez a legapróbb részletekig érzékelhető, hiszen táncosok, vendégek, határon innen és túl, meglepetéssel tapasztalják az itteni kedves fogadtatást. Emberszeretet, a népi táncok és a népi kultúra iránti elkötelezettség, a más vidékek táncai iránti érdeklődés és tisztelet – no meg a bőséges finom falatok és „kontyalávalók” a vendégszeretet kulcselemei, ezek  teszik kellemessé, feledhetetlenné az itt eltöltött időt. A tavalyi sikeres rendezvény után, amikor kiemelt esemény volt az akkoriban rekonstruált helyi népviselet bemutatása, mindenki számára kérdés volt, hogyan lehet ezt fokozni 2016-ban?

…Nos, a nem mindennapi fogadtatás és a tavalyinál több külföldi néptáncegyüttes jelenléte idén is rendkívülivé tette az eseményt, ugyanakkor az elmúlt évhez viszonyítva kibővült a gyermekprogramok kínálata is. Szombaton, augusztus 20-án, kézműves tevékenységekkel, többek között nemezeléssel, gyöngyfűzéssel, ostorfonással indult a program, ezt követően a kicsik gyermektáncházba siethettek, ahol a környező települések résztvevőivel is barátkozhattak. Ez után következett a színpad, melyen a csombordi Pipacs, a nagyenyedi Fügevirág, a székelykocsárdi  Zúgó és a Miriszló Gyöngye(a kezdők) mutatkozott be, ezt zsíroskenyér party, majd közös buli követte.

A vasárnapi ünnepi istentiszteleten megtelt az 1843-ban a Bethlen Gábor Kollégium által építtetett, majd a 2008-ban a jelenlegi RMDSZ-es miriszlói alpolgármester, Csép Tamás adományából felújított bensőséges hangulatú református templom. Igehirdetésében Kóródi Kiss Ibolya lelkésznő a maroknyi kis közösség kitartására, identitásának megőrzésére, értékeinek ápolására buzdította híveit. A megható prédikációt az Aranyosegerbegyi Árvalányhaj Vegyeskórus fellépése tette emelkedettebbé.

Délután 3 órától kezdődött a néptánccsoportok látványos felvonulása a falu utcáin, majd 5 órától a színpadon való fellépésük. Egy- két kivétellel a 18. Szent István-napi Néptánctalálkozó összes kolozsvári résztvevője megtisztelte a miriszlói rendezvényt is, itt tartották a zárógálát. Magyarországról a Villányi Német Nemzetiségi Együttes, a Leőway Táncegyüttes és a Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Ukrajnából a Ritmus Néptáncegyüttes, Szerbiából a Maroknyi Tánccsoport és Vegyeskórus illetve Szlovákiából a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes lépett fel, volt lengyel, görög és olasz csoport is, az erdélyi néptáncmozgalmat pedig három kiváló fellépő képviselte, a kolozsvári Szarkaláb , a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes és természetesen a helyi Miriszló Gyöngye Néptánccsoport.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Lőrincz Helga Fehér megyei RMDSZ elnök, aki beszédében további kitartásra és odaadásra ösztönözte a miriszlóiakat, valamint Ion Dumitrel a Fehér Megyei Tanács elnöke, utóbbi a nemzetiségek hagyományainak ápolását hangsúlyozta.

Sebesi Karen Attila moderátor kiemelte: a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes közös szervezésében megvalósuló 18. Szent István-napi Néptánctalálkozó nem csupán a kalendárium szerint ünnepli „nagykorúsítását”, hanem minden kétséget kizáróan régiónk legrangosabb rendezvényei közé nőtt fel. És valóban, a rendezvény egyre fontosabb identitásmegőrző és kisközösségi önszerveződést gerjesztő szerepet játszik Erdélyben, ugyanakkor az európai kisebbségi és regionális kultúrák számontartott találkozóhelyévé vált. Az elismeréshez az már csak külön ráadás, hogy egy gyöngyszemnyi kis faluban, mint amilyen Miriszló, olyan mértékű összefogás és szervezőerő tapasztalható, amely lehetővé teszi egy ilyen kaliberű kulturális program kifogástalan lebonyolítását.

BASA EMESE

Támogatók: Miriszlói faluközösség, Miriszlói Helyi Tanács, BATSON CONSTRUCT, GYERMELYI.

Kiemelt támogatók: Fehér Megyei Tanács, AUGUSTIN BENA Kulturális Központ,

Communitas Alapítvány

Főtámogató: Bethlen Gábor Alapítvány

Fotók: Basa Emese

A rangos fesztivált hatodik alkalommal szervezték meg augusztus 6-a és 12-e között; az elmúlt években népszerűnek bizonyult, itthon és külföldön egyaránt elismert rendezvénysorozatra ezúttal tíz országból érkeztek együttesek: Románia és Magyarország mellett Argentínából, Bulgáriából, Ciprusról, Costa Ricából, Mexikóból, Oroszországból, Szerbiából és Törökországból. A helyi néptáncegyüttesek közül a csombordi Pipacs, az enyedi Fügevirág és a Doina Aiudului léptek fel, utóbbi a házigazda szerepét töltötte be. Vasárnap a színes népviseletben a város utcáin felvonuló, a templomok előtt és a piactereken rövid táncbemutatóra megálló díszes menet illetve az esténkénti, nagyjából 20 perces bemutatójukkal színpadra lépő csoportok egzotikus látványt nyújtottak és a lakosság nagy részét az utcára csalogatták, de sokan voltak olyanok is, akik csak az esemény kedvéért utaztak haza, akár külföldről is. A meghívott előadók is szemmel láthatóan jól érezték magukat Enyeden, egytől- egyig készségesen ezt nyilatkozták lapunknak. Legtöbbjük először jár az országban, a szép természeti környezet és az itteniek vendégszeretete lenyűgözték őket. Legbeszédesebbnek a mexikóiak tűntek, akiket a városban látott „stíluskeverék”, a régi épületek közé beékelt tömbházak leptek meg a legjobban. A dél-amerikai tánccsoportok minden évben egzotikus színfoltját képezik az eseménynek, ugyanígy a törökök is. A legfiatalabb csapat a bolgároké volt, a legbájosabb az oroszoké, a ciprusiak és a szerbek esetében a tapasztalt táncosok tűntek ki. A gyomaendrődiek megköszönték a meghívást és abban reménykedtek, hogy előadásukkal sikerül a közönség bizalmába és szívébe férkőzniök.

Az enyediek körében oly nagy népszerűségnek örvendő, a városháza és a kultúrotthon közösen megvalósított népzenei rendezvénye idén nem maradt alul semmiben az előző évekhez képest sem a szervezés, sem pedig az előadások minősége tekintetében, sőt néhány fontos újítást is bevezettek. Módosult a fesztivál logója: a piros-fehér-fekete színű, stilizált spirálra és virágra egyaránt emlékeztető alakzat egyaránt utal magyar és román népi motívumokra, a város multikulturális jellegére. A fesztivál keretében mutatták be a Made in Aiud mozgalmat és címkét és alakították ki az első ilyen nevű standot. A kezdeményezés célja a helyi értékeket, hagyományokat, termékeket ápoló és gyártó kézművesek és kisiparosok előnyben részesítése a tömegáruval szemben. A védjegy jó üzleti ötletnek bizonyult, hiszen már az első nap végén egyes termelők, például a Felenyedi Levendulamező nevű cég, arról számoltak be nagy örömmel, hogy szinte a teljes kínálatuk elfogyott. Nagy érdeklődés övezte a csombordi rózsalekvárt is és általában az enyedi termékeket. A lakosok az új címkét is elfogadták; nem tiltakoztak a református templomtornyot (illetve az alatta ujjlenyomatot és kézírással jelölt Made in Aiud jelszót) ábrázoló szimbólum ellen, a helyi magyar közösség a város múltjához és jelenéhez méltónak találta azt.

Másik újdonság az, hogy jövőre a túl költséges fesztivál időtartamát csökkenteni szándékoznak, hiszen az utóbbi évtizedben elszegényedett városban van bőven mire költenie a helyi tanácsnak, a helybéliek pedig ezt a kezdeményezést is helyeselték.

Csütörtökön, a rendezvény zárónapján, két másik esemény is zajlott a városban. Az Áprily-estek keretében Józsa Miklós ny. tanár az iskola felújításának alkalmából  A Bethlen Kollégium, a múzsák hajléka címmel tartott előadást, melyben az ősi alma mater jeles személyiségeit méltatta. Mint az kiderült, az enyedi tanintézmény szolgáltatta Erdélyben messzemenően a legtöbb kimagasló egyéniséget a tudomány és a művészet minden területén.

Az eseménnyel szinte egyidőben a városháza dísztermében a XXI. Nemzetközi Inter-Art alkotótábor ünnepélyes megnyitójára került sor. Idén 38 művész jelentkezett 21 országból, az általuk készített munkákat  az augusztus 24-én délután 18 órától kezdődő kiállításon láthatja a közönség az Inter-Art galériában.

BASA EMESE

Fotók: Basa Emese