A dél-erdélyi szórványvidéken a hagyományőrzés nem egyszerűen a múlt tisztelete vagy kellemes időtöltés, hanem az egyik legfontosabb közösség- és identitásmegőrző bástya. Ebben a megmaradásért folytatott mindennapi munkában nyújt felbecsülhetetlen értékű támaszt a Csoóri Sándor Alap.
Most, a 2025-ös és a 2026-os évre vonatkozó pályázatok futamidejének lejártával, körbenéztünk néhány településen, milyen tevékenységekre használták fel a rendelkezésre álló forrásokat?
Az egyértelmű, hogy a program vissza nem térítendő támogatásai igazi oxigént jelentettek az erdélyi népi kultúra területén tevékenykedő non-profit entitásoknak. Célzott forrásai révén Nagyenyeden és a környező kistérségben is valódi minőségi ugrást érhettek el a néptánccal, népzenével és tárgyalkotó népművészettel foglalkozó közösségek. A támogatási összegek nem csupán az intézményes háttér fenntartásához járultak hozzá, hanem közvetlenül a mindennapi szakmai munkába csatornázódtnak be. Ennek köszönhetően a Bethlen Gábor Kollégium méltán népszerű Fügevirág Néptánccsoportja és a térségben működő néptánccsoportok – mint például a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptánccsoport, a Miriszló Gyöngye, a székelykocsárdi Zúgó – heti rendszerességgel dolgozhattak együtt elhivatott, szakképzett oktatókkal és koreográfusokkal.
A program szellemiségének megfelelően a támogatások jelentős részét az élő népi kultúra autentikus átadására fordították. A néptánccsoportok nem csupán tucatnyi kulturális eseményen léptek fel, hanem sorozatban tartottak táncházakat, például Lapádon, Miriszlón és Kocsárdon. A táncházak és próbák nem ritkán élő népzenei kísérettel valósulhattak meg, ami szorosan összekapcsolódott a szomszédos Magyarlapád gazdag zenei hagyományaival és a fiatal muzsikusgenerációk felkarolásával is. A források emellett lehetőséget biztosítottak a fellépőruháztatás fejlesztésére, autentikus népviseletek megvarratására, ahogyan ez a torockószentgyörgyi Szilas Egyesület, a Miriszló Gyönge Egyesület és a székelykocsárdi Cserevár Egyesület esetében történt. A népi hangszerek és a modern technikai eszközök – például próbatervi hangtechnika – beszerzése ugyanakkor jelentősen megkönnyítették a mindennapi felkészülést az Ethnika Kulturális Alapítvány és a Bethlen Gábor Kollégium esetében.
A pályázatok másik rendkívül fontos hozadéka a mobilitás és a láthatóság növelése volt. Az utazási támogatásoknak köszönhetően a Bethlen-kollégium diákjai nemcsak a megyei és erdélyi rendezvényeken, hanem magyarországi és nemzetközi fesztiválokon is sikerrel képviselhetik szülőföldjüket és a szórványmagyarság kultúráját.
Általánosan elmondható, hogy a Csoóri Sándor Alap jelenléte Nagyenyeden és környékén tehát messze túlmutat az egyszerű anyagi segítségnyújtáson: jövőképet, összetartozást és biztos szakmai hátteret ad azoknak a gyermekeknek, fiataloknak és vezetőiknek, akik élettel töltik meg a Fehér megyei magyar közösségek mindennapjait.
