Kiskonferencia a dél-erdélyi szórványmegyék óvodapedagógusai részére

Soha nem látott méretű támogatásban részesülnek a magyar óvodák

Nagyenyeden, 2018. október 19-én szervezett a Fehér megyei RMPSZ  a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról széles körű tájékoztatót a Bethlen Gábor Kollégiumban. A hangulatos Apafi-teremben, egy-két kivétellel, Fehér megye minden óvónője jelen volt, de érkeztek érdeklődők Szeben megyéből is, így a már jól összeszokott csapat új információkkal bővíthette szakmai tapasztalatát.

A vendégeket sorra köszöntötték a Fehér megyei magyar nyelvű oktatás élenjárói, elsőként Deák-Székely Szilárd Levente, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Fehér Megyei Szervezetének elnöke, a rendezvény szervezője.

Szőcs Ildikó, a Bethlen- kollégium igazgatója, a rendezvény házigazdája kiemelte: az óvónőkre – akik szerencsés helyzetben vannak, mert még őszinte lelkeket kapnak formálásra- nagyon fontos feladat hárul, mert ők a személyiségformálás elő szakavatott mesterei. Nekik kell nap mint nap eldönteniük, hogyan lehet szárnyakat bontogatni úgy, hogy azt később, egy egész életen át hasznosíthassák. A továbbképzések, konferenciák – amelyekből bőven részesülhettek az óvónők az elmúlt időszakban-, kiváló keretet biztosítanak a jó gyakorlatok átadására, arra, hogy megismerhessék és kipróbálhassák egymás „sikereit”.

Nagy Tímea, a Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnő a beiskolázási program fontosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy egyetlen kisgyereket sem szabad elveszítenünk a magyar tagozatról.

Székely-Bányai Andrea magyarlapádi óvónő, szakmódszertanos, Fröbel nyomán, megszívlelendő szavakat intézett kartársnőihez: „ A gyerekek olyanok, mint a virágok. Az egyiket sokat kell öntözni, a másikat csak ritkán szabad. Az egyik a sok napot kedveli, a másik árnyékos helyen virágzik… Ha mindenikkel ugyanúgy bánsz, az egyik kivirul, a másik elszárad…Mindenik gondoskodásra éhezik, egyéni bánásmódra.”

Deák-Székely Szilárd megyei RMPSZ elnök a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program Fehér megyei vonatkozásait részletezte. A magyar állam egyik legnagyobb beruházása 38,5 milliárd forint, melyet 2020-ig két ütemben lehet felhasználni.  Erdélyben 54 óvoda épül, 50 óvodát újítanak fel, 200 játszóteret alakítanak ki, ezen kívül értékes taneszközökkel segítik a pedagógusok munkáját és akkreditált továbbképzéseket szerveznek folyamatosan. Fehér megyében 2017 decemberében mind a 19 óvoda kapott magyar sarkot és ugyanezeknek osztottak ki módszertani csomagokat ezen a kiskonferencián. Játszóteret Magyarlapádon, Marosújváron, Székelykocsárdon és Torockón alakítanak majd ki. Eszközbeszerzésre 9 település pályázott sikerrel, ezek között például laptopok, óvodai bútorzat és egyéb értékes tárgyak szerepeltek. A második ütemben Magyarpéterfalván épül új óvoda, Magyarlapád 5 millió forint támogatásban részesül és felmerült a Tövis-Vajasd útvonalon történő óvodai gyermekingáztatás költségtérítésének lehetősége is. Fehér megye a két ütemben összesen 175.800.000 forint támogatásban részesül; ez az összeg az RMPSZ általi folyósításra vonatkozik csak, nem tartalmazza azokat a pénzalapokat, amelyeket szintén óvodafejlesztésre szántak, de amelyek az egyházak közreműködésével kerülnek beruházásra.

A kiskonferencia második részében dr. Demény Piroska egyetemi docens,a  BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet tanára tartott érdekfeszítő előadást Óvodapedagógusok kreatív szabadságának lehetőségei címmel. A kiválasztott téma az új 2017-es, egyelőre az ország csak néhány megyéjében kísérleti jelleggel bevezetett tantervét vette górcső alá. Dr. Demény Piroska feltette a kérdést: hogyan néz ki a jövő óvodája, ha az gyermekcentrikus intézménnyé akar válni?  Ehhez szerinte elsősorban az óvónők szemléletváltására van szükség, ezt kell a 21. század gyermekéhez igazítani. Kétségtelenül a korszerű elektronikus didaktikai eszközök behatolnak majd az óvodákba is, arra viszont ügyelni kell, hogy a tevékenységek alapja a szabad játékok legyenek, mert ezek biztosítják az önállóan gondolkodó és cselekvő, kreatív magatartást. Akkor beszélhetünk igazán „befogadó óvodáról”, ha abban van individuális fejlesztés, alkalmaznak hátránycsökkentő programokat, és mindezt úgy, hogy évről-évre nő a beilleszkedési nehézségekkel küzdő és nehezen kezelhető gyerekek száma.

Dr. Demény Piroska összevetette a régi, 2008-as és az új, 2017-es tanterv pozitívumait és hiányosságait. Felhívta a figyelmet az új curriculum terminológiai változásaira is, amelyek elsősorban abból adódnak, hogy a bölcsődék a munkaügyi minisztérium hatásköréből átkerültek a tanügyminisztériuméba, így a fő célkitűzés az oktatás-nevelés helyett a gondozás-nevelés lesz. Az új tanterv legnagyobb érdeme, hogy a kompetenciafejlesztésre összpontosít és az óvónők mozgástere nem annyira korlátolt, szabadon választhatják meg témáikat, módszereiket. Megszünteti viszont annak lehetőségét, hogy külső szakember tartsa az opcionális tevékenységeket, így sok helyen kérdésessé válhat például a néptánc, a számítógépes ismeretek, az idegen nyelvek oktatása az óvodában.

Dr. Demény Piroska szakmai előadását pódiumbeszélgetés követte, melynek  moderátora Székely-Bányai Andrea szakmódszertanos óvónő volt. Ezután került sor A külhoni magyar óvodák éve program keretében beszerzett módszertani csomagok átadására. A Fehér és Szeben megyei óvónők boldogan lapozgatták az értékes könyveket, majd a szomszédos Dolce Vita étteremben folytatták az eszmecserét egy finom vacsora mellett.

BASA EMESE 

NAGYENYEDI DIÁKOK BRÜSSZELBEN

Az Európai Parlamentben is bemutatkoztak az Örökségünk Őrei verseny díjazottjai

Az RMDSZ egyik legsikeresebb kulturális programja

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kulturális főosztálya által szervezett Örökségünk Őrei program negyvenöt erdélyi fiatalja fogadta örökbe az Európai Parlamentet, ahol bemutatót tartottak Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök jelenlétében.

Az Örökségünk Őrei 2017 – 2018-as vetélkedőjének nyertesei, idén is egy tanulmányi kiránduláson vettek részt, meglátogatták az Európai Parlamentet és Brüsszel nevezetességeit. A marosvásárhelyi Telekiek unokái, a szamosújvári szentbenedeki Kornis kastély őrei és a nagyenyedi vár őrei a Brüsszelben töltött két nap alatt megismerkedtek a várossal, a helyi jellegzetességekkel és az épített és kulturális örökséggel.

“Nekünk az a feladatunk, hogy itt az Európai Parlamentben is tudatosítsuk azt, hogy az erdélyi magyarság egy erős értékteremtő közösség, aki a szülőföldjén akar gyarapodni, es vigyük haza mindazt a szaktudást és anyagi forrást amivel Erdélyt fejleszteni tudjuk‟ – mondta Hegedüs Csilla, az Örökségünk Őrei program kitalálója, valamint megköszönte a diákoknak azt, hogy megmutatták Brüsszelbe is épített örökségünk, amelyet az elmúlt esztendőben oly sok fantáziával védtek és népszerűsítettek.

Winkler Gyula EP-képviselő, az esemény házigazdája elismerését fejezte ki és elmondta, örömmel látja, hogy Európa-szinten ismert mozgalommá nőtte ki magát a vetélkedő. “A kezdetektől lelkes támogatója vagyok az Örökségünk Őrei mozgalomnak, meggyőződésem, hogy aki ismeri, értékeli és megőrzi épített örökségünket a jövő generációja számára, az nemcsak Erdélynek, hanem Európának is fontos, jó szolgálatot tesz. Még fontosabb mindez idén, 2018-ban, a kulturális örökség európai évében. Az erdélyi magyar közösség legszebb hozzájárulása a tematikus évhez az Örökségünk Őrei erdélyi mozgalom megerősödése, bővülése. Ebben az évben minden eddiginél nagyobb csapat, 45 fiatal és kísérő tanáraik, igazi nagykövetekként mutatták be az örökbefogadott műemlékeket, bizonyították újra kreativitásukat, leleményességüket, felkészültségüket. Az alkalom fontosságát és súlyát is jól jelzi, hogy Navracsics Tibor, az EB tagja is részt vett a bemutatón, tartalmas párbeszédet folytatva a jelenlevőkkel‟ – hangsúlyozta az EP képviselő.

Az Örökségünk Őrei az egyik kiemelkedő programsorozata a 2018-as Kulturális Örökség Európai Évének. Példaértékű, ahogy a fiatalok új közösségeket építve fedezik fel saját és környezetük kultúráját, és az, ahogyan őrzik mindannyiunk, azaz Európa kulturális örökségét. Hiszen ez a legfőbb célja az Évnek: megismerni a közvetlen környezetünk kultúráját, erősíteni a helyi identitástudatunkat, mert csak erős és büszke helyi identitással lehet erős és büszke európai identitásunk is – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, az esemény fővédnöke.

A nagyenyedi várvédők életreszóló élménye

Épp egy fárasztó szakmai gyakorlat után találkoztunk a Bethlen Gábor Kollégium pedagógia szakos XI. osztályos növendékeivel, akik lelkesen nyilatkoztak brüsszeli jutalomkirándulásukról.

Az Európai Unió fővárosába tett látogatás első izgalmas pillanata a repülőgéppel való utazás volt, hiszen a 14 diák közül sokan először jutottak fel a felhők fölé. Kísérőjük, Fodor Katalin magyar szakos tanárnő bátran vállalta értük a felelősséget, hiszen komoly, megbízható fiatalok alkotják az osztályát.

A rövid kiruccanás alatt, melyre 2018. szeptember 24 és 26. között került sor,  sok átütő élményben volt részük, melyek közül elsőként az Európai Parlamentben tett látogatást említették. Beülhettek a képviselők nagy karosszékeibe és megadatott számukra a lehetőség, hogy egy angol nyelvű vetítettképes bemutatóval ismertessék a verseny alatt végzett kutatómunka minden egyes lépését. Egyébként sok diák örült a lehetőségnek, hogy angol és francia nyelvtudását „élesben” is kipróbálhatta. Nagyon élvezték a Parlamentáriumot, az EP látogatóközpontját, ahol interaktív multimédiás eszközök segítenek megismerni Európa történelmét, a parlament felépítését és működését, a döntések születését.  A plenáris ülések helyszínét a program támogatója és első számú házigazdája, Winkler Gyula képviselő mutatta be, aki „saját zsebéből” állta a kirándulási költségeket.

Természetesen nem kerülte el a figyelmüket, hogy egy sor biztonsági ellenőrzésen kellett átesniük. Körbejárták az intézmény különböző szárnyait, és a képviselői irodák mellett betekinthettek a parlament saját tévé- és rádióstúdiójába, és együtt kávézhattak a politikusokkal. Winkler Gyula bemutatta saját irodáját is, amelyet a gyerekek túl kicsinek tartottak, de rögtön kiszúrtak a falon egy nagyenyedi vonatkozású festményt, egy oklevelet Böjte Csabától a gyermekbarát programokért valamint egy miniatűr székelykaput.

A városlátogatásra a harmadik nap került sor: meglátogatták Brüsszel műemlékeit, köztük a Szent Katalin- templomot és a Szent Gudula- székesegyházat, a pisilő kisfiút, a Grand Place-t. A város hangulatából vett ízelítőt a belga specialitásokkal, például a csokival, sörrel, kagylóval, rákkal,  sörben sült marhapörkölttel egészítették ki.

Biztos, hogy a tanév sokkal unalmasabb lett volna a verseny nélkül, amely a helytörténeti ismereteik gyarapítása mellett számtalan élménnyel színezte be a hétköznapokat. A másfél évig tartó komplex feladat kiváló összerázónak bizonyult: egy olyan osztályközösség kovácsolódott össze, amely megtapasztalhatta az együttalkotás sikerét…talán ez volt a verseny legfontosabb hozadéka- emelték ki következtetésként. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy sorra mondták el véleményüket, de mindannyian a csapat nevében beszéltek, senki sem akarta, hogy külön megemlítsük nevét a lapban.

BASA EMESE

FEHÉR FARKAS A TOROCKÓSZENTGYÖRGYI VÁRBAN

2018.október 6-án a torockószentgyörgyi vár közelében zajlott a Torockói Íjász Szer (TISZ) által rendezett hagyományőrző és megemlékező esemény. Az íjászversenyen kiprobálhattuk az őseink által használt eszközöket és megcsodálhattuk Mónus József, a Fehér Farkasnak nevezett távlövő világbajnok mutatványát.

Időutazás a honfoglaló magyarság korába

Az esemény alkalmából nem csak a Fehér megyei magyarok gyűltek össze hagyományaink felidézésére, hanem az ország különböző tájairól és Magyarországról is érkeztek látogatók, sőt, még amerikai vendégek is voltak. A hagyományőrzők honfoglaló ruházatban jelentek meg a látogatók előtt, bemutatva nekik a történelmi hátteret és ősi hagyományaikat.

Az esemény nyitóbeszédét Bárdos Zoltán, a TISZ alelnöke tartotta, akitől megtudhattuk, hogy az eseményt a tizenhárom aradi vértanú emlékére szervezték, akik életüket adták a magyar szabadságharcért. A  lövőtérre felvezető úton láthattuk a vértanúk emlékére felállított tizenhárom táblát, amelyen a vértanúk arcképe és utolsó mondataik voltak megjelenítve.

Az alelnök kürthanggal jelezte a verseny kezdetét, ahol a különböző életkorú versenyzők kategóriákba osztva mutathatták be ügyességüket, az első három győztes meg, minden kategóriából, egy oklevéllel és érmekkel megajándékozva távozott.

 A verseny végeztével, a vendégek kipróbálhatták a magyar kürt, dob és ostor használatát.

Mónus József, a Fehér Farkas

A résztvevők között ott volt a világbajnok íjász, Mónus József, aki rendkívüli távlövő képességei által vált ismertté. Első különleges teljesítménye 2010-ben volt, egy Budapesten tartott íjászversenyen, ahol távlövésben megdöntötte az akkor 784 éve felállított rekordot egy 508,74 méteres lövéssel.

Az esemény alkalmával is bemutatta a közösségnek távlövéseit a torockói vár ormáról és sikeresen eltalálta a több mint 300 méter távolságon levő célterületet.

„Torockó vára egy fantasztikus múlt várja…több száz év után eljöttünk ide emlékezni és azt gondolom, hogy a múltat széppé tehetjük az emlékekkel, a hitünk erejével…és ezt a hitet meg kell őriznünk és át kell adjuk a gyermekeinknek is!”- mondta Fehér Farkas.

Ladányi Evelin