Régóta nem gyűltek össze a marosújvári szépkorúak olyan szép számban, mint 2018. november 9-én délután, amikor a helyi RMDSZ újonnan megválasztott elnöke, Kiss Kinga rendezett számukra teadélutánt a régi magyar iskolában.

A kezdeményezés azért olyan fontos, mert az újvári magyar közösség apadóban van ugyan, de maradtak még elegen ahhoz, hogy önálló programokat valósítsanak meg és összefogással próbáljanak megtenni mindent az identitásuk és anyanyelvük megőrzéséért.  Az egymásra való odafigyelés jegyében született meg az ötlet, hogy az időseket szólítsák meg, hiszen a borongós őszi időszakban a szokásosnál is nehezebb elviselni a betegséget és a magányt – mondta lapunknak Kiss Kinga főszervező.

A meghívásnak több, mint negyvenen tettek eleget, ami örömmel és megelégedéssel töltötte el a szervezőket, hiszen a vártnál többen jelentkeztek, ahol pedig sokan gyűlnek össze, ott a hangulat is jobb. Bartha Sándor református lelkipásztor megható szavakkal üdvözölte a szépkorúakat, a társadalomban betöltött fontos szerepüket hangsúlyozva.

Több önkéntes háziasszony tésztát sütött az alkalomra, a tea és egyéb fogyasztanivaló mellett néhány hasznos tevékenység is napirendre került. Mazinger Éva az általa képviselt biztosítótársaság nyújtotta lehetőségeket mutatta be, Kalló Éva és Mureșan Adél pedig vérnyomást és vércukor-szintet mértek. Szőcs Levente szolgáltatta a kellemes zenét, táncra is perdült szinte mindenki. Távozáskor a szervezők egy kis ajándékkal kedveskedtek mindenkinek.

A résztvevők kivétel nélkül nagyon jól érezték magukat, nagyra értékelték, hogy végre valaki rájuk is gondolt, és azt javasolták, hogy ezentúl havonta, klubszerűen, találkozzanak egy kis jó beszélgetésre, teázásra, römi- vagy kártyapartira.

Basa Emese

   2018. november 4-én Nagyenyeden tartották az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület alakuló gyűlését. Az egyesület 24 alapítótagot számlál, akik Fehér- és Kolozs megyéből érkeztek.

   Az egyesület létrehozásának célja a magyarok nemzeti identitásának megőrzése és megerősítése. Ennek megvalósítása érdekében a tagok szeretnék a honfoglaló magyarok és a huszárok öltözetének bemutatását és megvarratását, az íjászat megszerettetését minél több gyerekkel, hiszen ezek nagyon hatásos és hatékony közösségformáló tevékenységek.

   Ugyanakkor a kezdeményezésnek fontos erkölcsi oldala is van: az alapítótagok becsületet mutatnak, szavaikkal és cselekedeteikkel méltón képviselik  a huszárok vitézségét és virtusát!

Ladányi Evelin

Új óvodát adtak át Felenyeden

Felújított és kibővített épület várja a felenyedi gyerekeket óvodába, hogy magyar nyelven tanulhassanak, játszhassanak. Az intézményért vasárnap, október 28-án adtak hálát a helyi református templomban tartott istentiszteleten, majd a látogatók előtt is megnyitották az épületet, saját kisfilmmel és a Ravasz László püspök életét bemutató kiállítással várva az érdeklődőket.

Létszámbeli gyarapodást várnak a felenyediek, miután az egykori kántori lakást, majd iskolaként és óvodaként is működő leromlott épületet teljesen felújították, és új szárnnyal bővítették, korszerű körülményeket biztosítva a magyar óvoda működésére. Jelenleg, a megfelelő körülmények hiányában, a felenyedi szülők többsége Nagyenyedre adja iskolába, óvodába gyerekeit, a rendbe tett épület, a korszerű környezet azonban változtathat ezen. A helyi egyházközség azt is vállalja, hogy délutánonként a vegyes házasságokból vagy román szülőktől származó iskolásokat magyarul tanítsa. Sokan csodaként említették, hogy a munkálatokat a nyár elejétől, mindössze néhány hónap alatt sikerült befejezni a magyar kormány jelentős anyagi támogatásával, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében.

A hálaadó istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az igét a Józs 24,14–15 alapján. A püspök szerint egy új óvoda, a gyermekek látványa mindig reménységet ad a közösségnek, az átadási ünnepség pedig alkalmat ad arra, hogy odafigyeljünk a hétköznapokban elvesző, elvegyülő jelentős kérdésekre. „Az, hogy Józsué ki tud állni családjával Isten mellett, számunkra is fontos üzenet a család évében” – hangsúlyozta a püspök, majd rámutatott: Józsué egyértelművé teszi hitét, fel meri vállalni álláspontját egy olyan helyzetben, amikor a nép, a korszellem ellene van. Így kell a mi közösségeinknek is bizonyságot tenni hűségükről, hiszen Isten azt szeretné, hogy családjaink példamutatóan tudjanak élni. Józsué bizonyságtételének válasza is lett: a nép megváltozott, követte a prófétát. „A hitben erős családoknak, közösségeknek még a világ összevisszaságában is van megtartó erejük. Ha családunkban tovább tudjuk adni a hitet és szolgálatot, van jövő” – szögezte le az igehirdetés során Kató Béla.

Az istentiszteletet követően Lőrincz Konrád felenyedi lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, majd Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese szólt az ünneplőkhöz a sareptai özvegy története alapján. Az esperes szerint közösségeinkben is, akárcsak a történetben szereplő özvegyasszony házában, szükségállapot van. Azonban a mi felelősségünk kevesünket a fazékba és korsóba helyezni, amely majd Isten segítségével és hozzájárulásával színültig telik.

Az új óvoda megnyitása előtt Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos köszöntőbeszédében elmondta: a program keretében már több mint száz intézményt adtak át, a felenyedi óvodának azonban rendkívüli jelentősége van, hiszen a tőszomszédságában levő Nagyenyeddel együtt a Fehér megyei szórvány központja. „A szórvány mintát és példát ad a tömbmagyarságnak kiállásból, megmaradásból, hitünk megtartásából” – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Az ünnepségen részt vett Nagyenyed polgármestere, Oana Badea is, aki elmondta, pedagógusként különösen értékeli a felenyedi kezdeményezést, hiszen „amilyen ma az iskola, olyan holnap az ország, a gyerekekre, oktatásra fordított energia pedig a legbiztosabb befektetés.” Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester, aki aktívan hozzájárult az óvodaépítéshez, köszöntőjében rámutatott: a támogatások ellenére az intézmény rendbetétele nem jöhetett volna létre a Felenyeden élő maroknyi magyar ember lelkesedése és hozzáállása nélkül. A leányfalui testvérgyülekezetet Szlávik Róbert gondnok képviselte. Elmondta, a felenyediek több éves harca nem volt hiábavaló, hiszen csodát élhetnek át az elkészült óvoda átadásakor, az ünneplésben, építkezésben azonban továbbra is a gyerekeknek kell a figyelem középpontjában maradniuk.

Az ünnepségen az óvodás és vallásórás gyerekek műsorát hallgathatták meg az egybegyűltek, majd Tegzes Orsolya, Ravasz László dédunokája nyitotta meg az óvoda nagytermében a püspök tartalmas életét és munkásságát bemutató kiállítást.

Berekméri Gabriella, www.református.ro