Nagyenyed, Torda és Marosludas környékéről toborozzák a mestereket

Rendkívül fontos és időszerű kezdeményezésnek adott otthont nemrég a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház : a környék kézműveseinek alakuló ülését tartották. Az ötletgazda Albert Ferencet sokan ismerik a vidéken, hiszen gyönyörűen farag, isteni kürtös kalácsot készít, melyet szülőfalujában, Székelykocsárdon árusít (és nem akárhogyan, hanem favázas biciklin kínálgatja a portékát,

pedálozás közben pedig a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat jól ismert dallamát sugározza egy kis készülék); őt választották az alapítvány elnökévé.

Az érdeklődők egytől-egyik a kézművesség valamelyik szakterületét képviselték és örömmel karolták fel a nemes ügyet. Az egyesület legfőbb -21 tételből álló-célkitűzéseinek a kézműves hagyományok felelevenítését, ápolását, szélesebb körben való megismertetését, az ifjúság szakoktatását, kézműves happeningek, táborok, kiállítások és vásárok megszervezését valamint a kézműves termékek piacképességének növelését jelölték meg. A gyűlés röviddel a bevezetőt követően igazi szakmai tanácskozássá, hasznos eszmecserévé alakult át és egymás után röppentek fel a jobbnál jobb ötletek. Így például Balázs Ilona keramikus a torockói és torockószentgyörgyi népművészetre, az abban rejlő konkrét lehetőségekre irányította a figyelmet és bemutatta az általa kezdeményezett torockószentgyörgyi képzőművészeti tábor illetve a kolozsvári Waldorf-iskola néhány aspektusát. Szóba került a híres tordai és járai kerámia, utóbbinak fennmaradt egy égetőkemencéje, melyet adott körülmények között újra lehetne üzemeltetni. Lőrincz Konrád református lelkipásztor a híres egykori felenyedi papírmalom vonzásában él és a víznyomásos technika újratanulására, alkalmazására keresi a megoldásokat. Szabó Dániel magyarlapádi tanár a szomszédos, kihalófélben levő falu, Vadverem fokozatos kézműves faluvá történő átalakításának lehetőségét vetette fel, hiszen van már néhány sikeres példa erre Erdélyben, ugyanakkor az egyesület web-áruházának tervezetét is bemutatta. Bugán László címfestő, cégtáblafestő az enyedi lehetőségeket vette bonckés alá és az egyesület logójának elkészítését vállalta el. Lőrincz Zoltán fotóművész a hatékony vállalkozásfejlesztésre hívta fel a figyelmet, hiszen ő már tagja volt egy hasonló szakmai kezdeményezésnek. Albert Ferenc a kézműves termékek turisztikai körforgalomba való bekapcsolását boncolgatta: rámutatott a torockói piac mellett a gyulafehérvári várban való kirakodás lehetőségére, a környékbeli panziókban történő reklámozásra. Nem utolsó sorban a hasonló jellegű szakmai szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolattartást, tapasztalatcserét hangsúlyozta és a pályázati források kiaknázásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az egyesületnek bárki tagja lehet, célokról, programokról a következő elérhetőségeken lehet érdeklődni: Albert Ferenc, korozsa@gmail.com, tel.: 0756-514688.

BASA EMESE

A júniusi Áprily-estek vendége volt a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola diákjainak egy csoportja, osztályfőnökük, matematika tanáruk vezetésével, hogy bemutassák Nagyenyeden a Katona az én életem című történelmi témájú, énekes-verses műsorukat.

A Szabó Sándor, egykori enyedi diák összeállította montázs néhány évszázad magyar történelmén vezette át a hallgatóságot, hogy érzékeltesse: a nép dalai mennyire pontosan és hűségesen követik-tükrözik a történelem nagy csatározásait. A Rákóczi Ferenc-vetette szabadságharc korától a XX. század elejéig végigvonuló események rendkívül szemléletes, célirányos szövegben jelentek meg a hallgatók előtt, amelyeket egy csoport XII-es diáklány dalai kísértek, érzékeltetve, hogy a nép lelkén miként csapódtak le az évszázadok folyamán, a leggyakrabban tragikus kimenetelű események. Ezt jól egészítették ki IX-X-es diáklányok bemutatta versek és prózai szövegek, amelyek mintegy aláhúzáták, kiemelték a nép ajkán keletkezett dalok-kísérte történelmi eseményeket.

Az érdekfeszítő, tanulságos összeállításban elhangzott szebbnél-szebb népdalokat, amelyeket az öt végzős lány mély átéléssel adott elő, Szabó Sándor szülőfaluja, Magyarlapád, Oniga András prímás vezette népi zenekara az alkalomhoz illő lelkesedéssel kísérte.

A tartalmas, emlékezetes műsor végén, Szakács Ida nyugdíjas volt magyarlapádi tanítónő kérésére az előadó spontán módon egy helyi pontozót táncolt el, majd hegedűjét letéve az egyik zenész is követte példáját.

Köszönjük ezt a tanulságos délutánt a sepsiszentgyörgyi szaklíceum diákjainak és a Bethlen Kollégium egykori kiváló diákjának, aki ezúttal is bebizonyította, hogy ha térben el is távolodott szülőföldjétől, iskolavárosától, lélekben mindig köztünk van. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a hallgatóság jelentős része a közeli szülőfaluból jött Enyedre, hogy meghallgathassa falustársuk, rokonuk, barátjuk enyedi bemutatkozását.

Nagyenyed, 2016. június 6.

Józsa Miklós

A rendezvényen készült fotók megtekinthetőek itt.

Jelentős beruházások a református egyházközségben

Az utóbbi évtizedben több jelentős beruházás és sürgősségi beavatkozás történt az enyedi vártemplom épületállaga megőrzésének érdekében: fedélszékjavítás, új héjazat, szellőzővakolat felvitele, vonórudak beépítése, orgonaátépítés, karzati pillérek aláfalazása, fűtésrendszer beszerelése. Aki valamennyire is jártas az építészetben, tudja, hogy nem apró toldás-foldásokról van szó. Említett munkálatokat követően egy közel 3 millió eurós uniós pályázatot nyert az egyházközség, amely a hátralevő teljes külső-belső szakszerű felújítást foglalta magába, de utolsó száz méteren a bürokrácia megtalálta az ügy kerékkötőjét, egy banális 30 centiméteres telekviszony-bonyodalmat, amely zátonyra futtatta az egész nagy pályázatot. Voltaképpen a református és az evangélikus templomok közötti közös területről van szó (1/3-a evangélikus, 2/3-a református), és csak utólag derült ki, hogy az unió csak 100%-os tulajdonú ingatlant támogat.

Fotó: Basa Emese

Tóth Tibor lelkipásztornak viszont van lelki ereje elölről kezdeni az egészet. Ahhoz, hogy újból megpályázhassa az aktuális kiírásokat, első feltétel az előző (nyertes)teljes műszaki terv felfrissítése. Ez több lépésből tevődik össze, amelynek első szakaszához Magyarországról az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával elkészült már a megvalósíthatósági előtanulmány. Egy kívülálló számára talán egyszerűnek tűnik a procedúra, viszont annak, akinek a szükséges anyagi erőforrásokat elő kell teremtenie, valódi oroszlánharcot kell megvívnia az ügyintézés bonyodalmával. No meg tetemes összegre is szüksége van, hiszen nálunk a temérdek papír nem csak fontos, hanem drága is. A templom felújításának körülményes története mellett vannak más biztatások is, például az enyedi közösség két másik álma vágyik valóra: a vár területén található úgynevezett Áprily-ház közösségi termének kialakítása illetve a temetőben levő ravatalozó teljes külső-belső felújítása, szintén fent említett intézmény támogatásának köszönhetően.

Az Asztalos Kálmán műépítész által tervezett, egyházközség sírkertjében található neogótikus  ravatalozó statikai gondok miatt szorult felújításra. A problémák onnan eredtek, hogy építéskor régi sírhelyekre építették az épületet és talajereszkedés következtében az épült három szeglete megereszkedett, 10 mm-es repedések keletkeztek a falakon. Ugyancsak a régi temetkezési helyek nyomvonalán repedezetté lett a velencei mozaik kivitelezésű beltér járószintje. A felújítás rendjén a régi vakolatot kívül-belül eltávolították, a repedéseket helyenként új téglával összeszőtték és rozsdamentes (inox) spirálhuzallal erősítették meg.  Eltávolították a repedezett járószint, helyébe 20 cm vastag vasbeton ágyat öntöttek, amit kopásálló járólapokkal burkoltak. A csúcsíves felső fém ablakkeretek, a bejárati fém ajtó és a szószék fémből készült korlátja, valamint a kovácsoltvas lámpák rozsdátlanítva lettek, kezelve és festve. Az épületet új villanyhálózattal látták el, ugyanis a régi hálózat alumínium és réz vezetékek keveréke volt, ami a szabványok szerint összeférhetetlen. Belül három árnyalatban színezték a falfelületet, kívül két árnyalatban nemes vakolattal látták el. A fedél szerkezetére új csatornát szereltek. Az ablakok felső csúcsíves fém kereteibe új üveglap került, az alsó, sok helyen betört üvegtéglás részt teljes egészében kicserélték. Az épület körüli töredezett, részben megereszkedett járda helyébe új, kültéri járólap-járda került.

A kétezer lelket számláló gyülekezet másik régi gondja egy nagyobb méretű közösségi terem hiánya. Új épületben nem gondolkozhattak, mivel műemlék területen új épület létrehozása nem engedélyezett, így egyetlen megoldás maradt, a meglévő helyiségek átalakítása.  Az említett célnak megvalósítására lett egybenyitva az egyházközség tulajdonát képző Áprily Lajos közösségi ház három helyisége. Az összes régi nyílászárókat faágyas légtelenített üveggel ellátott új nyílászárókkal cserélték ki. Új fűtésrendszert, vízhálózatot és csatornarendszert alakítottak ki, a járószint kopásálló padlóval burkolták. Két (női, férfi) illemhelyet építettek, a konyha gerenda-deszka mennyezete helyébe vasbeton lemezt öntöttek, ezt új vakolás felvitele, teljes belső falfelület kiegyenlítése és a festés követte. A felújításnak köszönhetően különféle vallási, identitástudat-megőrző és hagyományápoló tevékenységek megvalósítása válik ezentúl lehetővé, köszönjük az Emberi Erőforrások Minisztériumának a támogatást.

BASA EMESE