Meghívó emlékmű avatásra Felvincre

A felvinci magyar közösség és a

Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság

meghívja Önt 2018. szeptember 9-én

a 2. világháborúban Felvinc területén

hősi halált halt honvédek tiszteletére

szervezett megemlékezésre és

emlékmű avatására.

A háború démona 20 felvincit tépett ki a szerettei közül, könnyeket és szenvedést hagyva hátra. Válogatás nélkül szedte zsákmányát, vallásra, nemre, korra és nemzetiségre való tekintet nélkül:

  • 5-en honvédként a harcmezőn,
  • 1 hadifogságban,
  • 3-an a román hadseregbe besorolva,
  • 5-en munkatáborba elhurcolva,
  • 6-an a felvinci harcok áldozataiként.

Ez a szám azonban nem tartalmazza azokat, akik:

  • a szovjet katonák erőszakoskodásai miatt később öngyilkosságba menekültek,
  • a román hadseregbe való besorozást elkerülendő öncsonkítást követtek el és belehaltak a sebfertőzésbe,
  • a munkatáborok és hadifogság poklából történő hazatérésük után röviddel elhunytak,
  • a falu területére esett és fel nem robbant lövedékek későbbi pusztításait,
  • a testi és lelki sérüléseiket életük végéig hordozókat. 

                Az ünnepi megemlékezés programja

  • A katolikus és a református istentiszteletek után kivonulunk a temetőbe, ahol 12.15-kor kezdődik a megemlékezés.
  • Himnusz
  • Riadó — kürtszó
  • A történelmi egyházak lelkészeinek imája, áldása
  • A hősi halált halt honvédek méltatása a Honvédelmi Minisztérium katonai attaséjának részéről
  • Kékkői Károly beszámolója a THHB megalakulásáról és működéséről
  • Vincze András tájékoztatója a műemlék állításának körülményeiről
  • A Kolozsvári Magyar Főkonzulátus képviselőjének ünnepi beszéde
  • Takács Margit néni 17 évesen átélt emlékei a 74 évvel ezelőtt Felvincen átviharzó háborúról
  • Dari Sándor Felvincen elesett honvéd lányának levele
  • A felvinci harcok szerepe az erdélyi hadszíntér hadi eseményeiben: Benkő József történész előadása
  • A marosújvári református kórus ünnepi műsora. Karnagy: Fórika Éva
  • A Marosvásárhelyi Magyar Királyi 23. Honvéd Határvadász-zászlóalj Hagyományőrző csoportjának katonai tisztelgése
  • Takarodó — kürtszó
  • Az emlékmű leleplezése és koszorúzása 

     További tájékoztatással szolgálnak:

    Vincze András, tel. 0769-094854

    Lazsádi László, tel. 0749-071492.

ÚJABB SIKER A SZÓRVÁNYBAN: VI. MIRISZLÓI MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK

ÚJABB SIKER A SZÓRVÁNYBAN: VI. MIRISZLÓI MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK

   Fehér megye egyik legrangosabb rendezvényére 2018. augusztus 18-19  között került sor, az előző évekhez hasonlóan,  idén is a néptánc fellegvárává avatva egy délutánra a Maros menti takaros kis falut.

   Szombat a gyerekeknek és a fiataloknak szánt nap volt: elsőnek érdekes kézműves foglalkozások csalogatták a kultúrotthon udvarára a szorgoskodókat. Szabó Csilla Erzsébet óvónő, a rendezvény főszervezője, a frissiben a szakmai továbbképzőn tanultakat választotta, így a már ismert gyöngyfűzés és kőfestés mellett az ujjbábvarrás, álomfogó készítés, sőt a „közmondásos” körmönfonás nem is annyira körmönfont technikáját sajátították el az érdeklődők. A nagy érdeklődésre való tekintettel négy másik tehetséges pedagóguskolléga is besegített: Magyari Enikő Vajasdról, Szabó Enikő Kövendről, Székely Beatrix  Kolozsvárról és Varga Melinda Torockószentgyörgyről.

   Kézügyességre szükség volt a következő foglalkozásnál, az íjászatnál is, amelyet a Torockói Íjász Szer Egyesület két tagja tartott. A napjainkban valóságos reneszánszát élő sportág órákig lekötötte a résztvevők figyelmét, hasonlóképp az ősmagyar viselet. Így alig lehetett elválasztani a gyerekeket a sportszerré alakult fegyvertől, csak a Knock Out koncertje tudta elcsalogatni őket, amit szintén nagyon élvezett mindenki.

   A vasárnapi fennkölt, mély gondolatokat ébresztő ünnepi istentisztelet valódi katarktikus élményt nyújtott. Már a magyar zászlóval a Kell még egy szó-ra bevonuló fiatalság sejtette a magasztos  hangulatot. Kórodi-Kiss Ibolya tiszteletes asszony az örökségről szóló igéket a magyarság számára oly fontos értékekkel hozta összefüggésbe, mint az anyanyelv, szülőföld, család, nemzet, az általa betanított verseket és énekeket a fiatalok pedig mély átéléssel adták elő. Műfajilag tökéletesen illeszkedett mindehhez a székelyvéckei és székelyszállási tagok alkotta Barátság Kórus, amelynek fellépése alatt nehéz volt megmondani, ki volt jobban meghatódva: az előadók-e vagy a hallgatóság? A szokáshoz híven, megtörtént az aranylakodalmasok köszöntése: idén csak egy házaspár volt, akiknek az ajándékot a fiúk, a virágot pedig unokáik adták át. A szimbolikus szavak és gesztusok sora egyetlen szemet sem hagyott szárazon a templomban; egy idősebb néni így fogalmazott: Többet sírtam, mint egy temetésen…

    A könnyáztatta arcok hamarosan kivirultak az örömtől , amikor megérkeztek a néptánccsoportok: a 20.Szent István-napi Néptánctalálkozó kolozsvári résztvevői idén is megtisztelték jelenlétükkel a miriszlói rendezvényt.  A színpompás díszfelvonulást sok kedves epizód kísérte: a kapualjakban bámészkodó, integető emberek, akik közül egyesek friss kútvízzel és barackkal meg zöldalmával kínáltak a vonulókat, vagy a menet előtti Talicska Együttes talicskázása, azaz egy menyecskét tologató férfi, aki pénzért vagy sörért átengedte (volna) a fuvart.

   A kultúrotthon udvarán egybegyűlteket Csép Tamás, Miriszló alpolgármestere és Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke köszöntötték, utóbbi kiemelte:  Miriszlói Magyar Kulturális Napok kiemelt eseménye a környéknek, ezért a szervezet elkötelezte magát annak támogatására. Szabó Csilla Erzsébet, a szervezést lebonyolító Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke, megköszönte a Communitas Alapítvány illetve a Bethlen Gábor Alap támogatását és a magánszemélyek adományait, továbbá a miriszlóiak és décseiek segítségét, hiszen mindezek nélkül lehetetlen lett volna megszervezni a nagyméretű találkozót.

   Sebesi Karen Attila moderátor elsőként a házigazda Miriszló Gyöngyét szólította a színpadra. A néptánccsoport kezdő- és haladó csoportja idén az aprókkal bővült, akik most léptek fel először, persze óriási érdeklődés közepette. A nagyobbakat is feszült figyelemmel követték, nem csak a tánclépéseiket, hanem az új, a ruhatárukból eddig hiányzó kalotaszegi népviseletüket, amelyet most mutattak be először. Őket jó barátaik, a Szarkaláb követte magyarózdi táncokkal. A vastaps egy kicsit haza is szólt, hiszen a kolozsvári néptánccsoportba közel egy éve négy miriszlói ifjú is rendszeresen „betáncol”.

   A fellépők mindenike kivívta a nagyszámú közönség elismerését: a Csallóközi Táncegyüttes (Szlovákia-Felvidék), az észtországi tartui egyetem néptáncosai (Folk Dance Ensemble of Tartu University), a Gruppo Folkloristico Castelraimondo (Olaszország), a Villányi Német Tánccsoport és a Józsa Gergely Néptánc Egyesület (Magyarország), a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes (Szlovákia-Felvidék), a pélmonostori Talicska Néptáncegyüttes (Horvátország), a magyarországi románokat képviselő Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Szőttes Kamara Néptáncegyüttes (Szlovákia-Felvidék), a Ioakim Loulias Folk-dance Group (Görögország),  a Puces Folk-dance Group (Lettország), a BurusnyánNéptáncegyüttes (Gelence-Kovászna megye), a Lemko Song and dance-Group (Lengyelország), Misina Néptáncegyüttes (Magyarország), és nem utolsó sorban Kárpátaljáról (Ukrajna) idén is eljött a Ritmus Néptáncegyüttes.

   A gelencei néptánccsoport egyébként Kovászna megye székely-szórvány programjának  köszönhetően lehetett jelen a rendezvényen. A velük való kapcsolat már tavaly kialakult, amikor a miriszlói gyerekek a perkői fesztiválon léptek fel. A falunapok úgynevezett  nemzetközi táncházzal végződtek, amelyen legfőképp a temperamentumos görögök voltak a tánc- és hangulatmesterek.

   A rendezvény sikeréhez természetesen hozzájárultak a finom falatok is. Első nap a többszörösen díjazott Mesterhármas ( Csép Tamás, Keresztesi István és Székely János)  készítették a páratlan disznó- és berbécspörköltet, vasárnap pedig olyan finom töltött káposztát szolgáltak fel a szakácsnők, hogy több külföldi vendég is a receptjéért érdeklődött. Az már csak ráadás, hogy a remek ízvilág mellé egy nem mindennapi bravúr is társult: a  közel 2800 tölteléket rekord idő, mindössze 3 és fél óra alatt tekerte fel a tucatnyi ügyes háziasszony, mondogatták is nekik viccesen, hogy a Guiness-rekordok közé nevezhetnének ezzel a teljesítménnyel.

   Nem utolsó sorban a magyar napoknak óriási közösségépítő hatása volt: míg pár évvel ezelőtt alig volt közös tevékenység a két szomszédos település között, a néptáncoktatásnak és a falunapoknak köszönhetően egy életképes, aktív társaság kovácsolódott össze, amelyik további tettekre is képes Miriszló és Marosdécse magyarságáért. Ezt az összefogást és a kitűnő szervezést a tömbből érkező vendégek is kiemelték és be is vallották: annak ellenére, hogy sokkal nagyobbak a falvaik, ekkora fesztivált nem tudnának megszervezni. Döbbenetes volt számukra, hogy itt a szórványban, mégha akadnak is nézeteltérések, mégis nagyobb az összetartás!

 BASA EMESE

TÁMOGATÓK:  BETHLEN GÁBOR ALAPKEZELŐ ZRT.

COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY.

 

XVI. SZENT ISTVÁN NAPI TALÁLKOZÓ ZALATNÁN

XVI. SZENT ISTVÁN NAPI TALÁLKOZÓ ZALATNÁN

   Erdély történetének egyik legtragikusabb színhelyén, Zalatnán ünnepelte Augusztus 20-át Fehér megye magyarsága, egyházi és politikai vezetők jelenlétében. Mint ismeretes, 1848. október 24-én Ompolygyepű határában mészárolták le a románok a menekülő zalatnai polgárokat, mintegy 1400 személyt. Emléküket Ompolygyepűn, az országút mellett 10 m magas obeliszk őrzi PAX felirattal.

   2018. augusztus 20-án zsúfolásig megtelt a kis, szépen felújított református templom, a vendégek közül is sokan kinn a padon hallgatták a kihangosított istentiszteletet. A szervezők, a Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület négy különjáratot indított erre az alkalomra, természetesen több magángépkocsi, sőt kisbuszok is felsorakoztak, így mintegy 350 személy gyűlt egybe a jeles eseményre.

   Az ünnepség magva, hagyományos módon, az ökumenikus istentisztelet volt, amelyen két gyulafehérvári lelkész szolgált.

    Nt. dr. Gudor Kund Botond református esperes a Babilonban szenvedő zsidóság életkörülményeit idéző bibliai textussal példázta egy fogságban levő nemzet tragédiáját, kiemelve: a 37. Zsoltár az ellenszere mindenfajta felejtésnek. Létfontosságú, hogy emlékezzünk arra, amit Szent István hagyott ránk, hiszen az emlékezés hit, hűség és hatalom, amely megtanít arra, hogy ne pazaroljuk el túlélési lehetőségeinket.

   Ft.  Hurgoi János, római-katolikus plébános, érseki titkár kihangsúlyozta: Augusztus 20-a egy olyan embert tár elénk, aki tudta, mit kell tenni országáért, hiszen házat és hazát kősziklára épített. Augusztus 20-a annak a magyarságnak az ünnepe, amely tudja, mit kell tenni a fennmaradásáért.

   Az igehirdetéseket ünnepi köszöntőbeszédek követték. Ladányi Árpád Csaba,  a Fehér megyei RMDSZ elnöke rávilágított: „Hisszük, hogy a Fehér megyei magyaroknak van jövőjük itt és a fiatalok is megőrzik magyarságukat. Erősek és elkötelezettek vagyunk, mert együtt vagyunk.”

   Ifj. Ladányi Sándor abrudbányai református lelkipásztor Szent István személyiségéről, az általa alkotott törvények fontosságáról tartott rövid értekezletet, kiemelve: első magyar királyunk az egyetlen szent, amelyet az ortodox egyház is soraiba fogadott.

   A továbbiakban Szász Csaba zalatnai református lelkipásztor ismertette az egyházközség  történetét és méltatta Holányi Julianna festőművész tusrajzkiállítását, azt a Fehér megyei mélyszórvány- templomokat ábrázoló gyűjteményt, amelyet évente bemutatnak az Augusztus 20-i vándorünnepségen. A 2003-ban elkezdett tematikát idén a zalatnai templom tusrajza gyarapította, melynek eredetijét az egyházközségnek adományozták, a Dr. Szász Pál Egyesület pedig nyomtatott füzetek által népszerűsíti a továbbiakban is a munkákat. Az ünnepség zárópontja a Fehér megyei RMDSZ Szent István Napi vándorzászlójának átadása volt, melyet a tompaházai képviselet vett át.

    Az istentiszteleten fellépett a Nagyenyedi Református Egyházközség kórusa,  Basa Anna- Mária kántor vezényletével magyar zeneszerzők műveit adták elő, a felenyedi Balika Ida  pedig szavalatával járult hozzá a fennkölt ünnepi műsorhoz.

   Az ünnepséget a templom körüli zöldövezetben megszervezett szeretetvendégség követte. Idén, a Családok évében, a szervezők gyermekprogramot is szerveztek: a Máltai Szeretetszolgálat játszóbusza kigördült a helyszínre, kedves önkéntesek pedig órákig eljátszottak a gyerekekkel.

BASA EMESE