ÚJABB SIKER A SZÓRVÁNYBAN: VI. MIRISZLÓI MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK
Fehér megye egyik legrangosabb rendezvényére 2018. augusztus 18-19 között került sor, az előző évekhez hasonlóan, idén is a néptánc fellegvárává avatva egy délutánra a Maros menti takaros kis falut.
Szombat a gyerekeknek és a fiataloknak szánt nap volt: elsőnek érdekes kézműves foglalkozások csalogatták a kultúrotthon udvarára a szorgoskodókat. Szabó Csilla Erzsébet óvónő, a rendezvény főszervezője, a frissiben a szakmai továbbképzőn tanultakat választotta, így a már ismert gyöngyfűzés és kőfestés mellett az ujjbábvarrás, álomfogó készítés, sőt a „közmondásos” körmönfonás nem is annyira körmönfont technikáját sajátították el az érdeklődők. A nagy érdeklődésre való tekintettel négy másik tehetséges pedagóguskolléga is besegített: Magyari Enikő Vajasdról, Szabó Enikő Kövendről, Székely Beatrix Kolozsvárról és Varga Melinda Torockószentgyörgyről.
Kézügyességre szükség volt a következő foglalkozásnál, az íjászatnál is, amelyet a Torockói Íjász Szer Egyesület két tagja tartott. A napjainkban valóságos reneszánszát élő sportág órákig lekötötte a résztvevők figyelmét, hasonlóképp az ősmagyar viselet. Így alig lehetett elválasztani a gyerekeket a sportszerré alakult fegyvertől, csak a Knock Out koncertje tudta elcsalogatni őket, amit szintén nagyon élvezett mindenki.
A vasárnapi fennkölt, mély gondolatokat ébresztő ünnepi istentisztelet valódi katarktikus élményt nyújtott. Már a magyar zászlóval a Kell még egy szó-ra bevonuló fiatalság sejtette a magasztos hangulatot. Kórodi-Kiss Ibolya tiszteletes asszony az örökségről szóló igéket a magyarság számára oly fontos értékekkel hozta összefüggésbe, mint az anyanyelv, szülőföld, család, nemzet, az általa betanított verseket és énekeket a fiatalok pedig mély átéléssel adták elő. Műfajilag tökéletesen illeszkedett mindehhez a székelyvéckei és székelyszállási tagok alkotta Barátság Kórus, amelynek fellépése alatt nehéz volt megmondani, ki volt jobban meghatódva: az előadók-e vagy a hallgatóság? A szokáshoz híven, megtörtént az aranylakodalmasok köszöntése: idén csak egy házaspár volt, akiknek az ajándékot a fiúk, a virágot pedig unokáik adták át. A szimbolikus szavak és gesztusok sora egyetlen szemet sem hagyott szárazon a templomban; egy idősebb néni így fogalmazott: Többet sírtam, mint egy temetésen…
A könnyáztatta arcok hamarosan kivirultak az örömtől , amikor megérkeztek a néptánccsoportok: a 20.Szent István-napi Néptánctalálkozó kolozsvári résztvevői idén is megtisztelték jelenlétükkel a miriszlói rendezvényt. A színpompás díszfelvonulást sok kedves epizód kísérte: a kapualjakban bámészkodó, integető emberek, akik közül egyesek friss kútvízzel és barackkal meg zöldalmával kínáltak a vonulókat, vagy a menet előtti Talicska Együttes talicskázása, azaz egy menyecskét tologató férfi, aki pénzért vagy sörért átengedte (volna) a fuvart.
A kultúrotthon udvarán egybegyűlteket Csép Tamás, Miriszló alpolgármestere és Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke köszöntötték, utóbbi kiemelte: Miriszlói Magyar Kulturális Napok kiemelt eseménye a környéknek, ezért a szervezet elkötelezte magát annak támogatására. Szabó Csilla Erzsébet, a szervezést lebonyolító Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke, megköszönte a Communitas Alapítvány illetve a Bethlen Gábor Alap támogatását és a magánszemélyek adományait, továbbá a miriszlóiak és décseiek segítségét, hiszen mindezek nélkül lehetetlen lett volna megszervezni a nagyméretű találkozót.
Sebesi Karen Attila moderátor elsőként a házigazda Miriszló Gyöngyét szólította a színpadra. A néptánccsoport kezdő- és haladó csoportja idén az aprókkal bővült, akik most léptek fel először, persze óriási érdeklődés közepette. A nagyobbakat is feszült figyelemmel követték, nem csak a tánclépéseiket, hanem az új, a ruhatárukból eddig hiányzó kalotaszegi népviseletüket, amelyet most mutattak be először. Őket jó barátaik, a Szarkaláb követte magyarózdi táncokkal. A vastaps egy kicsit haza is szólt, hiszen a kolozsvári néptánccsoportba közel egy éve négy miriszlói ifjú is rendszeresen „betáncol”.
A fellépők mindenike kivívta a nagyszámú közönség elismerését: a Csallóközi Táncegyüttes (Szlovákia-Felvidék), az észtországi tartui egyetem néptáncosai (Folk Dance Ensemble of Tartu University), a Gruppo Folkloristico Castelraimondo (Olaszország), a Villányi Német Tánccsoport és a Józsa Gergely Néptánc Egyesület (Magyarország), a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes (Szlovákia-Felvidék), a pélmonostori Talicska Néptáncegyüttes (Horvátország), a magyarországi románokat képviselő Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Szőttes Kamara Néptáncegyüttes (Szlovákia-Felvidék), a Ioakim Loulias Folk-dance Group (Görögország), a Puces Folk-dance Group (Lettország), a BurusnyánNéptáncegyüttes (Gelence-Kovászna megye), a Lemko Song and dance-Group (Lengyelország), Misina Néptáncegyüttes (Magyarország), és nem utolsó sorban Kárpátaljáról (Ukrajna) idén is eljött a Ritmus Néptáncegyüttes.
A gelencei néptánccsoport egyébként Kovászna megye székely-szórvány programjának köszönhetően lehetett jelen a rendezvényen. A velük való kapcsolat már tavaly kialakult, amikor a miriszlói gyerekek a perkői fesztiválon léptek fel. A falunapok úgynevezett nemzetközi táncházzal végződtek, amelyen legfőképp a temperamentumos görögök voltak a tánc- és hangulatmesterek.
A rendezvény sikeréhez természetesen hozzájárultak a finom falatok is. Első nap a többszörösen díjazott Mesterhármas ( Csép Tamás, Keresztesi István és Székely János) készítették a páratlan disznó- és berbécspörköltet, vasárnap pedig olyan finom töltött káposztát szolgáltak fel a szakácsnők, hogy több külföldi vendég is a receptjéért érdeklődött. Az már csak ráadás, hogy a remek ízvilág mellé egy nem mindennapi bravúr is társult: a közel 2800 tölteléket rekord idő, mindössze 3 és fél óra alatt tekerte fel a tucatnyi ügyes háziasszony, mondogatták is nekik viccesen, hogy a Guiness-rekordok közé nevezhetnének ezzel a teljesítménnyel.
Nem utolsó sorban a magyar napoknak óriási közösségépítő hatása volt: míg pár évvel ezelőtt alig volt közös tevékenység a két szomszédos település között, a néptáncoktatásnak és a falunapoknak köszönhetően egy életképes, aktív társaság kovácsolódott össze, amelyik további tettekre is képes Miriszló és Marosdécse magyarságáért. Ezt az összefogást és a kitűnő szervezést a tömbből érkező vendégek is kiemelték és be is vallották: annak ellenére, hogy sokkal nagyobbak a falvaik, ekkora fesztivált nem tudnának megszervezni. Döbbenetes volt számukra, hogy itt a szórványban, mégha akadnak is nézeteltérések, mégis nagyobb az összetartás!
BASA EMESE
TÁMOGATÓK: BETHLEN GÁBOR ALAPKEZELŐ ZRT.
COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY.
