AZ ÁPRILY-ESTEK 2OO9-ES PROGRAMTERVEZETE

AZ ÁPRILY-ESTEK 2OO9-ES PROGRAMTERVEZETE.

január: A Magyar Kultúra Napján bemutatkozik a Magyar Örökség Díjas Bethlen Kollégium.
február: Berde Mária Nagyenyed bűvöletében
április:  Kőrösi Csoma Sándor indulása a Nagy Útra
május: Ignácz Rózsa nagyenyedi gyökerei
június: „Erdély Erasmusa”
szeptember: Benedek Elek élete és munkássága
október: Szentimrei Jenő nagyenyedi gyermekévei
november: Kazinczy Ferenc Nagyenyeden

 

 2oo9. január 22.  

Józsa Miklós

A Bethlen Kollégium háromszáz éves jubileumi ünnepsége

A Szabadság múlt heti emlékezetes nagyenyedi találkozóján Tibori Szabó Zoltán, a lap főpublicistája átnyújtotta a Bethlen Kollégium igazgatónőjének néhai Izsák Sámuel kolozsvári orvosprofesszor hagyatékából a 3oo éves jubileum emlékére, 1922-ben kiadott albumot és a tájékoztató műsorfüzetet. A Magyar Kultúra Napja előestéjén hadd emlékezzünk a Magyar Örökség Díjas Kollégium eddigi legfényesebb rendezvényére, a jubileumi ünnepségre, hiszen már nagyon kevesen élnek a szemtanúk közül.  A 39o. évéhez közeledő nagyenyedi Bethlen Kollégium fennállásának 300. évfordulóját 1922. október 8-9-én nagy pompával, lélekemelő hangulatban ünnepelte Erdély magyarsága, melynek két napra zaróndokhelyévé vált „a kedves kis magyar város.”

Az ünnepségsorozat október 7-én délután az erdélyi református kollégiumok legjobb csapatainak előmérkőzésével kezdődött. Este a kollégium dísztermében és folyosóin rendezett estélyen több mint hatszáz véndiák ülte körül az asztalokat, akik csendes beszélgetés során emlékeztek.

A tulajdonképpeni ünnepség október 8-án, ragyogó őszi vasárnapon, több mint hatezer ember jelenlétében hálaadó istentisztelettel kezdődött a gyönyörűen feldíszített, óriási díszteremmé varázsolt udvaron, a curián. A kollégiumi csengők hangjára Nagy Károly püspök, egykori enyedi diák kíséretében bevonultak a küldöttségek. A szószék előtti asztalnál foglaltak helyet a püspök mellett Zeyk Dániel egyházkerületi főgondnok valamint a kollégium elöljárói, köztük Fejes Áron rektor-professzor és Járai István főgimnáziumi igazgató. A XC. zsoltár eléneklése után Juhász Albertnek, a tanítóképző vallástanárának hálaadó könyörgése hangzott el, melyet a város száztagú énekkarának éneke követett. A püspök ünnepi prédikációját az alapító fejedelem jelszavára építette: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!?”

A püspöki áldás után négyszáz tagú ének- és zenekar adta elő Váró Ferenc, volt kollégiumi igazgató Bethlen-ódáját, majd kezdetét vette a jubileumi közgyűlés. Dr. Gáspár János kollégiumi főgondnok megnyitó beszédét követően dr. Garda Kálmán gondnok ismertette a kollégium történetét, majd Jékely-Áprily Lajos, a kollégium tanára felolvasta A fejedelemhez című, erre az alkalomra írt ódáját.Az egyházi és világi üdvözleteket, az üdvözlő táviratok felolvasását Hegedűs Sipos János miriszlói földműves üdvözlő beszéde követte. Az I. Ferdinánd román királyhoz intézett „hódoló táviratban” az ünneplők arra kérték az Istent, hogy az uralkodó „királyi kötelességei teljesítése közben e kultúrintézet fennmaradását is biztosíthassa. ”A közgyűlés a 67. zsoltár eléneklésével zárult. 

A kollégium déli szárnyának falában elhelyezett, Halmágyi Antal rajztanár tervezte  emléktábla leleplezése után Bodrogi János történelemtanár idézte fel Bethlen Gábor emlékét. A délelőtti ünnepség zászlóátadással ért véget. Báró Bánffy Kazimirné átadta Fejes Áron rektorprofesszornak a magyar asszonyok varrta gyönyörű selyem zászlót, melyet a rektor egy diáknak nyújtott át. 

Vasárnap délután zajlott le az ifjúsági torna-és atlétika verseny, melynek győztese, a Kollégium főgimnáziumának csapata nyerte el a versenyzászlót. Este kilenc órától az ünneplők a vártemplomban színvonalas hangversenyen vettek részt. 

Október 9-én a Kollégium dísztermében nagyszámú véndiák jelenlétében Jancsó Sándor református lelkész imádkozott. A legöregebb diák üdvözlete után Fogarasi Albert egykori növendék, nyugalmazott rektor-professzor mondott ünnepi beszédet, melyet a következő felhívással zárt: „Fel a szívekkel! Amit a századok lelke most belénk lehelt, adjuk vissza kamatok kamatával Bethlen Gábor szellemének s az ő halhatatlan gyermekének, a Bethlen-kollégiumnak!” Dóczy Ferenc tanár köszöntőjében hangsúlyozta: „a kollégium mai ünnepélyén a büszkeség mellett ott a fájdalom is az aranykalászos mezőkért, ringó rónákért és szálas erdőkért, melyek eddig kenyeret szolgáltattak a gyermekeknek, a tanulóknak.” A jubiláló iskola ifjúsága nevében Csőgör Lajos VIII. osztályos tanuló, a későbbi iskolaorvos, majd híres orvosprofesszor mondott beszédet. 

Délután a vártemplomban irodalmi matinéra került sor, ahol, többek között felolvasott Sipos Domokos, Berde Mária és Szentimrei Jenő is. Az ünnepi alkalomra a kollégium termeiben a véndiákok szervezte képzőművészeti kiállítást tekinthettek meg az ünneplők. 

A 386 éves alma matert Fogarasi Albertnek egy évszázaddal ezelőtt elhangzott óhajával köszöntjük: „Áldja meg, virágoztassa időtlen időkig a minden áldás kútfeje, az örök szeretet Istene ezt a nagy fejedelem lelkéből lelkedzett szent örökséget, a Bethlen-kollégiumot!” 

Nagyenyed, 2009. január 22.  

Felavatták a felújított diákemlékművet

A felújítás komoly civil összefogással valósult meg. Az emlékmű ma is a város egyik szimbolikus értékű, reprezentáns műve immár régi pompájában hirdeti a hős diákok cselekedetét. Az ízléses meghívót Rácz Levente, a Dr. Szász Pál Egyesület elnöke állította össze, aki az ötletben, a felújítás tanácsi érvényesítésében, a szervezői munkában, az erők összefogásában is jelentős szerepet vállalt. Az avatás október 17-én, vasárnap délelőtt 10 órakor istentisztelettel kezdődött a Vártemplomban, ahová ezúttal egy átlagosnál sokkal nagyobb számban jöttek el az enyediek, de Torockóról és Magyarlapádról is sokan érkeztek. Pópa Tibor református lelkipásztor prédikációjában hangsúlyosan szólt Nagyenyed tragédiáiról, majd Reményik Sándor Zászlóavatás című költeményéből idézett. – Mi sem teszünk most egyebet, mint bevonjuk a régi zászlót, és újabb hasonlót bontunk ki – mondta a lelkész, felszólítva a gyülekezetet, hogy az avatásra vonuljon a Sétatérre az Emlékműhöz. A felvonulást a Kápolna dombra a kollégiumi cserkészek csapatának látványos, énekes felvonulása vezette a Bethlen utcán át.

Az ünnepséget Rácz Levente nyitotta meg, köszöntve a vendégeket, akik között ott volt Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, Mihai Horaţiu Josan enyedi polgármester, Krecsák Albert alpolgármester, Kötő József hűséges enyedi véndiák, parlamenti képviselő, Brendus Réka, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának erdélyi referense, szintén enyedi véndiák. Rácz Levente átfogó történelmi beszámolót tartott a diákemlékmű keletkezéséről. Elmondta: a tervezet 1895-ben készült el, majd következő év májusában kezdték el a munkálatokat, és nagyon hamar be is fejezték, hiszen még abban a hónapban fel is avatták a Vármegye 1000 éves ünnepségeinek keretében, ahol Nagy Lajos igazgató mondott ünnepi beszédet. A kőfaragást Kloesz és Bartha szobrászok végezték. Az emlékművet Kovács Gyula akkori polgármester vette át. A következő felirat került rá latin nyelven: „a Kollégium fiai a vérhullatás legmagasabb törvényének engedelmeskedtek.” A mai felújítást, ami az első igazán szakszerű munkálat (1972-ben, a 350 éves évfordulóra újították fel), Baróti Hunor fiatal gyergyói restaurátor végezte.

A SZERZŐ FELVÉTELEI – A cserkészek díszőrséget álltak az emlékműnél

 

A beszédek alatt a cserkészcsapat díszőrséget állt. Elhangzottak a beszédek, miközben eleredt az eső, ami senkit nem zavart. Szilágyi Mátyás főkonzul az emlékművet az erdélyi magyar építészeti örökség egyik nagyszerű példányának nevezte. A felújítás közösségi munka eredménye volt, amihez a Magyar Külügyminisztérium pénzügyileg is hozzájárult. Horaţiu Josan polgármester a Rákóczi-féle szabadságharcról emlékezett meg, amelyben Gligor Pintea is részvett. Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatója dátum játékkal kezdte, hiszen október 17-e október 6. és 23. közé esik. A mai diákoknak azt ajánlotta: legyenek rebellisek, de tanulják meg, hogy mikor kell ilyennek lenni. Kötő József szerint kisdiák korában a hely szellemisége megérintette lelküket. Elkötelezettjei lettek az „életetek és a véretek a hazáért” gondolatnak.

A beszédeket a kollégisták rövid műsora követte, amelyben a IX. B osztályos tanítóképzős diákok vallásos énekeket adtak elő. Miklós Melinda elszavalta Áprily Lajos Enyedi diákok című versét, majd a gitáregyüttes is fellépett. Koszorúzott a Dr. Szász Pál Egyesület, a Főkonzulátus, az RMDSZ, a Nagyenyedi Református Egyházközség, valamint a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Rácz Levente végül felolvasta azoknak a névsorát, akik az emlékmű felújításához hozzájárultak, megköszönve a magánszemélyek és intézmények támogatását.

Szabadság, 2010. október 19.

 

Fotók: Admin