Szombat délelőtt előzetesként gyermekvetélkedőket, játékokat szerveztek a gyülekezeti ház udvarán. Délután 4 órakor tartották a hivatalos megnyitót a régi szép időket idéző, rendbetett Vigadóban.Megjelent Kerekes Hajnal, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Aurel Nicoarăpolgármester és Krecsák Albert enyedi alpolgármester. Irányítóként ott volt Vincze András, Felvinc alpolgármestere. A szinte minden magyar rendezvényen jelenlévő enyedi alpolgármester kicsit megkésve érkezett, mint elmondta: félórával azelőtt éppen az idei ötödik, magyar nyelven zajló esketést vezette le a Nagyenyedi Polgármesteri Hivatalban, ahol az ötödik piros rózsát adta a Császár Csaba Lajos és a Kerekes Orsolya Erika alkotta párnak.

A felvinci ünnepség moderátori szerepét Szacsvai Kinga, a falu szülötte, a Bethlen-kollégium véndiákja, jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fizikatanára vállalta magára. Bárócz Huba esperes, a falu református lelkésze üdvözölte a közönséget, köztük jó volt szemrevételezni a nagyszámú gyereksereget és a sok elszármazott felvincit, akik erre a napra visszatértek. A lelkipásztor beszédében főként a falunapok alapgondolatával foglalkozott. Megemlítette, hogy a két gyermek egy családban pótolja ugyan a szülőket, de nem gyarapít. Kiemelte a nagyszülők példamutató szerepét, hozzátéve: manapság a háromgyerekes család már nagycsaládnak számít, pedig így is alig javítja jövőnk perspektíváit. Sok egyesület és magánszemély is segíti a rendkívül elfoglalt és sokszor anyagi gondokkal is küszködő nagycsaládosokat, Böjte atya tevékenysége pedig egyedi a maga nemében.

Érdekes színfoltja következett a tartalmas megnyitónak. Az esperes nyilvános párbeszédet folytatott Csíki Sándorral, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének elnökével, aki gyakorló nagycsaládos (két fiú és két leány édesapja), beszélgető partneréhez hasonlóan (aki négy fiú édesapja). Elhangzott: ez erőt ad mindkettőjüknek közösségi tevékenységeikben is. Csíki Sándor eddig öt könyvet írt, amelyek mind a gyermekkorról szóló történeteket tartalmaznak. Egyezett a véleményük abban: ahhoz, hogy megtarthassuk nemzetiségi erőnket, iskoláinkat, a legtöbb családban meg kéne születnie legalább a harmadik gyermeknek is.

A megnyitó keretében nagy sikerrel lépett fel a Felvinc néptánccsoport, akik a magyarlapádi Pirospántlikások muzsikája mellett lapádi és mezőségi táncokat adtak elő. Színvonalas műsorral szerepelt a Székelykocsárdi Kórus, Csép Imola pedig népdalokat énekelt. Közben kiosztották a felvinci magyar gyermekeknek a közösségi tevékenységükért járó különdíjakat.

Családfa-rejtélyek és festészet a gyülekezeti házban

A holland segítséggel rendbetett, tágas és multifunkcionális gyülekezeti házban az alaptémát egy pillanatig sem feledve folytatódtak az események. Egészen eredeti gondolat volt az ún. családfa bemutató, amely az elpusztult anyakönyvek pótlására egyelőre három család őseit térképezte fel. Maga Szacsvai Kinga mutatta be a hosszú kutatómunkával kialakított Lazsádi családfát, amelyben hét nemzedékig sikerült felgöngyölíteni az ősöket. A sor végén vannak a „rügyecskék,” az éppen megszületett szépunokák, aki tovább viszik a család történetét. Az elsőrendű szépunokák valahol az ötödik generációban még 76-an voltak. Bemutatták a Kóbori és a Takács család krónikáját is, amelyeket a Marosvásárhelyen élő Lazsádi László földrajztanár adott elő.

Vincze András alpolgármester felesége közben segítőtársaival elkészítette a bográcsgulyást, amiből mindenkinek bőségesen jutott, majd az alagsori teremben megnyitották Sipos László felvinci festőművész kiállítását Szacsvai Kinga életút-beszélgetés keretében mutatta be a művészt, akinek ez a tizenötödik egyéni kiállítása. Mintegy félszáz könyvhöz rajzolt fedőlapot, és több tucatot illusztrált. Szőcs István találóan állapítja meg róla, hogy „az előtte és utána vonuló nemzedékek sorának nálunk legegyénibb úton járó festője”. Több kitüntetés birtokosa, ezúttal bemutatta a legújabbat, amielyet 2011-ben kapott: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. Sipos László ma is Felvincen él. Szacsvai Kinga kérdéseire válaszolva több érdekes vonzatát tárta fel széleskörű elismerésnek örvendő művészetének. Állítása szerint a képzőművészetben a portré volt és lesz az igazi kincs. A mai értékteremtést három fokozatba helyezi: van árutermelés, divattermelés és tradicionális értékteremtés. Ő a művészetében az utóbbi mellett kötelezte el magát, és ezt kiállított festményei is igazolják. Sok tanítványa van közvetlenül vagy éppen látatlanul, akiket abban segít, hogy felismerjék az utat, amelyen haladniuk kell.

Az est további bográcsozással, nótával, koncerttel és tűzijátékkal zárult.

Vasárnapi befejezés

Vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott a falunap Felvincen, ahol Bárócz Huba lelkipásztor hirdette az igét. Elmondta: az igazi családtervezés – ami ma inkább a védekezés módjait foglalja magába – valódi értelmében Isten akaratának megfelelő tervezés és építkezés, és így válik áldássá. A továbbiakban felköszöntötték a 25., illetve az 50. házassági évfordulójukat ünneplő házaspárokat. Hét pár volt jelen: három aranylakodalmas és négy ezüstlakodalmas. Béres Melinda hegedűjátéka és Szabó László orgonajátéka adta meg ennek a napnak is a művészi tartalmát. Később megkoszorúzták Mészáros István (1846-1930), a hajdani Felvinc város polgármesterének sírját. Délután 4 órakor a községi sportcsarnokban barátságos labdarúgó-bajnokság zajlott, ifjúsági és felnőtt csapatok részvételével. Este ismét a gyülekezeti házban vetítették le a Mágnás Miska 2004-ben előadott színdarab változatát.

Egyetlen falu sem kívánhatna magának gazdagabb, változatosabb és szellemiekben eredetibb falunapi programot, mint a felvincieké volt. A siker mögött óriási előkészítő és szervezőmunka állt, valamint összefogás a református egyház és a civil szervezetek részéről. A felvinciek nagymértékű részvételükkel álltak a közös ügy mellé. A rendezvényt a Fehér Megyei Tanács, a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Szabadság, 2011. július 20.

  Fénykép galeria megtekinthető: itt