Fájdalommal tudatjuk, hogy Köble Csaba a Fehér megyei RMDSZ alapító tagja, Nagyenyed város tanácsosa, 2015. november 19-én hirtelen elhunyt.
Nyugalma legyen csendes, emléke legyen áldott.
Lőrincz Helga
a Fehér megyei RMDSZ elnöke
A temetés vasárnap, november 22-én 13 órakor.
Régóta nem volt a Bethlen Gábor Kollégiumnak népi zenekara, a FICFA azonban megtörte a hosszú csendet és rövid idő alatt látványos fejlődést mutatott. A gyerekek nagyon ügyesek, tehetségesek, megérdemlik, hogy támogassuk őket. Sokszor bemutatkoztak már a nagyérdeműnek, legutóbb a Nagyenyedi Magyar Kulturális Napokon. Azt is sokan tudják már, hogy a Fölszállott a páva c. vetélkedőn is szépen szerepeltek, ezért arra kérünk mindenkit, hogy továbbra is támogassák a zenekart. Történetüket Kónya Tibor iskolalelkész vázolta röviden:
„Nagyenyed környékén elég sok tánccsoport alakult az utóbbi 10 évben. Ezek között voltak olyanok is, akik engem kértek meg, hogy foglalkozzak a gyerekekkel. Ebben a helyzetben minduntalan szükségem lett volna egy élőzenét biztosító zenekarra.
E közben Előd fiam önszorgalomból nekifogott hegedülni, s számítógépről hallgatva – egyedül – megtanult nagyon sok magyarlapádi tánczenében használt dallamot. Ekkor rádöbbentünk, hogy kéne tanulnia valakitől a hegedű titkait, s előbb Kelemen Ferenc kollégiumi zenetanár, majd sógorom – aki magyarlapádi hagyományőrző hegedűs – aztán marosvásárhelyi Sinkó András zenetanárok igazgatták havonta egyszer – kétszer a fejlődését. A marosvásárhelyi tanulás idején Sinkó András segítségével kapcsolódott be Csenge lányom is a zenélésbe, s elkezdett brácsázni. Utánuk kerestünk egy bőgőst is, így bevállalta ezt a szerepet Daróczi Balázs. Aztán énekest kerestünk, s előbb Virág lányom került a képbe, majd mélyebb és kevésbé éles hangját erősítendő – Kiss Andrea szegődött melléjük. Aztán elkezdtünk gondolkodni a neven is, s magától adódott a Nagyenyedi két fűzfából népies változatban a Ficfa név. Igy született meg a FICFA ZENEKAR. Előd hallotta már, hogy meg lesz hirdetve gyerekek számára is a „Felszállott a páva”, melyet előzőleg érdeklődéssel figyeltünk, kísértünk, de tavaly őszig még semmi sem volt meghirdetve. Közben megtudtuk hogy a Kallós Zoltán Alapítvány népzenei képzést szervez Kolozsváron, ez nekünk elérhetőbb volt, mint Marosvásárhely, s a gyerekek 2014 őszétől beiratkoztak erre a képzésre. Decemberben-januárban pedig megkaptuk a Pávás felhívást, s elkezdtünk gondolkodni a bejelentkezésen. Ekkor a gyerekek már együtt muzsikálták, énekelték a tánccsoportok kíséretében a lapádi, gyimesi, mezőségi, torockószentgyörgyi zenét, s tanulgatták a zeneóráikon a füzesi és széki muzsikát is.
Januárban kellett beküldeni egy felvételt. A lapádira esett a választásuk. Egy alkalommal a lapádi Pirospántlikás zenekarral is együtt muzsikáltak, majd elkészítették a felvételt. Ennek alapján beválasztották őket a válogatón meghallgatandó zenészek közé.
Júniusban volt a válogató. Ez alkalommal ördöngösfüzesit játszottak, s bár nem sikerült a hangosítással „összehangolódniuk” (első hangosításos szereplésük volt), beválogatták őket a tv-s adások elődöntőjébe.
A nyáron szerveztek egy tábort a Balatonon, ahova meghívtak minden tv-s adásba jutott versenyzőt, a mi gyerekeinket is elvittük. Okt. utolsó péntekének estéjén közvetítette a Duna-tv 21,30-kor a táborban készült filmet.
A következőkben, november minden péntekén sor kerül egy elődöntőre. A mieink november 20-án fognak élő adásba kerülni.
Azok a versenyzők, akik továbbjutnak, december első két péntekén kerülnek a középdöntőbe, majd dec. 18-án lesz a döntő.
Eddig – bár sok ismerős rákérdezett – azért nem írtam erről, mert volt egy titoktartási szerződésünk, mi szerint nem lőjük le a poént időnap előtt . Most már írhatok, hát íme a levél.
Néhány sor még egyszer a gyerekekről:
Ötön vannak a ngyenyedi „Ficfa Zenekar”-ban:
Kónya Előd prímás-16éves, Kónya Csenge brácsás(14 éves), Daróczi Balázs nagybőgős(13 éves), Kónya Virág és Kiss Andrea énekesek(12 évesek). Elég nagy erőfeszítést, idő-áldozatot kér ez a lehetőség, de azt gondoljuk, hogy megéri… Azoktól, akikkel szemben nem tudnak most maximális teljesítményt nyújtani, elnézést és megértést kérünk és remélünk… Bár addig, amíg kiesnek, vagy megnyeri a versenyt.
Tudnak muzsikálni és énekelni magyarlapádi, széki, ördöngösfűzesi, mezőségi, totockószentgyörgyi és még egyéb zenét is, és nagyon reméljük, hogy szükség esetén tőletek is kapnak támogatást a további útjukhoz.
Az első fordulóban megköszönjük, ha velünk együtt drukkoltok, ha tovább jutnak, akkor segíthettek talán sms-el is.”
A Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület a Nagyenyedi Magyar Kulturális Napok keretében megtartandó Magyar Szórvány Napja alkalmával „Gondok és megoldások a szórványban” – az orvosok, gyógyszerészek, mezőgazdászok, mérnökök és közgazdászok szemével – címmel, nyilvános kerekasztal beszélgetést kezdeményez, olyan Hunyad és Fehér megyei, magyar ajkú értelmiségiekkel, akik többségében román anyanyelvű közösségekben dolgoznak, és itten is élik meg magyarságukat.
A kerekasztal beszélgetésre Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban (Aiud, str. Morii nr. 24.), 2015. november 12-én, du. 5 órától kerül sor.
A beszélgetés moderátora Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke lesz.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Köszönettel,
Lőrincz Helga
elnök
A Magyar Népmese Napja, az Állatok Világnapja, a németországi meghívásra szervezett „ Color My Dreams” olyan kiemelt projektjei a kollégium iskolai könyvtárának, melyek mágnesként vonzzák a diákságot az olvasás és megismerés birodalmába. Az iskolai könyvtárak világhónapjának tiszteletére rendezett tevékenységsorozat újabb epizódjára november 4-én került sor: ezúttal a Magyar Tudomány Napját ünnepelték.
Mint ismeretes, az MTA már 1947 óta megemlékezik e napról, hivatalosan azonban csak 2003-tól ünneplik minden év november 3-án, azon a napon, amikor Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására s ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását.
A nemes adomány nem volt hiábavaló, hiszen 1825 óta Magyarország számtalan tudóst, feltalálót adott a világnak, mint az kiderült Dvorácsek Ágoston fizikatanár vetítéséből. A diákok számára nem teljesen ismeretlen adatok hangzottak el, hiszen évente számos hazai és nemzetközi konferencián vagy versenyen vesznek részt eredményesen, ezért Bolyai Farkas, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede, Szilárd Leó kimagasló teljesítményeiről alapos ismeretekre tettek szert. A gyufa és a Rubik-kocka is ismerősen hatott. Mindemellett sokan meglepetéssel nyugtázták, hogy például a sakkozógép, a Zeppelin-léghajó, a Diesel-mozdony, a hangosfilm, a lemezjátszó, a színes tv őse, a sokszorosító papír, a golyóstoll, a Basic- és a Word programok is mind magyar feltalálók nevéhez fűződik. ”Ezeket mind nekünk köszönheti a világ – hangsúlyozta Dvorácsek Ágoston -, e kis nemzet 15 Nobel-díjat és a jelentős találmányok mintegy 2/3-át adta az emberiségnek.”
Mivel a kiemelkedő tudósok listája igencsak hosszúnak bizonyult, a Rendhagyó tudományórán a XI B osztályosok csak a szeptember – december időszakban született vagy elhunyt személyiségek munkásságát mutatták be. Ferencz Rebeka Szent-Györgyi Albertről tájékoztatott, akinek élete csupa „érdekesség, izgalom és tragédia” volt. A C vitamin felfedezéséről híres Nobel-díjas orvosról kevesen tudják, hogy az izomműködés és a rákbetegség világhírű kutatójaként is számon tartanak. A neki odaítélt Nobel-díj azért is különleges, mert rajta kívül Magyarországon élő magyar tudós, a szülőföldjén végzett kutatásokért sem előtte, sem utána nem kapta meg ezt a legmagasabb elismerést. Nagy Réka Louis Pasteur francia vegyész és mikrobiológus munkásságáról írt, az eseményen részt vevő László Enikő kémia szakos tanárnő pedig elmagyarázta, hogyan végzik a „pasztörözést”, a hő hatására lejátszódó csírátlanítást. A tanárnő hozzáfűzései, a tanulók által készített dolgozatokhoz kapcsolódó érdekes kiegészítései izgalmassá, információdússá, közérthetőbbé tették az elhangzottakat. Varga Delénke és Berszán Szidónia Alfred Nobelről illetve a róla elnevezett díjról értekeztek. Bodor Krisztina szép bemutatót tartott Semmelweis Ignácról, aki felfedezte a „gyermekágyi láz” okát, ami tulajdonképpen vérmérgezés volt és abban az időben egész Európában a szülészetek rémeként emlegettek. Szintén az ő nevéhez fűződik a klóros fertőtlenítés bevezetése az orvosi gyakorlatban. Létai Melinda Gustave Eiffel, a „vas varázslójaként” is emlegetett francia mérnök három híres munkáját emelte ki, a róla elnevezett párizsi tornyot, a New York-i Szabadságszobrot és a budapesti Keleti pályaudvart. Fülöp Andrea az újságírással és festészettel is foglalkozó Bíró László Józsefről tájékoztatott, akit a jól használható és a nagyüzemi gyártásra alkalmas golyóstoll megalkotójaként tartanak számon.
A rendezvényen megvalósultak az Ercsey Etelka könyvtáros által kitűzött célok: a tudományok népszerűsítése és a magyar tudomány jeles képviselői és vívmányai iránti érdeklődés felkeltése. A diákok mindvégig fokozott figyelemmel követték a bemutatókat, a magyar találmányok hosszú sora pedig látható büszkeséggel töltötte el őket. „Nagyon hasznos információkat hallottam – fogalmazott Kovács Gabriella – olyanokat, amelyeket majd én is megtanítanék majd a gyerekeknek, hiszen e találmányokra mindig büszkék lehetünk. Szeretném, ha minél több hasonló bemutatót szerveznének iskolánkban.”
Basa Emese
