Admin bejegyzései

Tompaházai református templom felújítása

Közzétéve Szerző:
 
A tompaházai református egyházközség 2024 decemberének közepén vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Örökségvédelmi Intézettől a Múemlékek Bélyegeilletéke program „Restaurálás II.” alprogramjában. A támogatás célja a műemlék épület rehabilitációja, történelmi és képzőművészeti tartozékainak restaurálására, valamint a használati komfort és biztonságos használat feltételeinek javítása.
A tompaházai református templom a Maros folyó menti falvak és kisebb települések román kori építészetének egyik legjelentősebb emléke. Megőrzött több részletet 12–13. századi eredeti megjelenéséből: a szentély kivételével fennmaradtak a falai, a nyugati karzat, a torony román kori oszlopfői és lábazatai stb. Az épület különlegességének tekinthető, hogy eredetileg két nyugati toronnyal épült. Fontosságát tovább növeli a falak építéséhez használt római építőanyagok (sírkövek, oszlopok, nagy méretű római tegulák), valamint az újabb időszakok (17–19. század) értékes részletei, mint például a kazettás mennyezet, festett fa karzatok, kőszószék és szószékkoronája.
A település 1912-ben a Tompaháza és Újfalu nevű szomszédos falvak egyesítésével jött létre, majd 1920 körül a helyi származású Demetriu Radu görögkatolikus püspök emlékére kapta románul a Rădești nevet. A református templom az egykori Újfalu központjában helyezkedik el.
A templom alaprajza egy nyújtott téglalap alakú hajóból áll, amely nyugati oldalán egy falazott karzattal és központi toronnyal rendelkezik, valamint egy félköríves záródású szentéllyel, amelyet négy, látszólag véletlenszerűen elhelyezett támpillér támaszt. A nyugati karzat oldalfalai eltérnek a hajó homlokzati síkjától, mivel itt a fal vastagabb. A templom térfogatának legjellemzőbb eleme a nyugati torony, amely két szinttel a hajó tetőszerkezete fölé emelkedik.
A belső tér legkülönlegesebb eleme a nyugati karzat, amely az épület első építési szakaszából származik. A karzat földszinti és emeleti szintje egyaránt három félköríves árkádot tartalmaz, a középső nagyobb, míg a szélsők kisebb nyitásúak.
A hajó és a szentély közötti átmenetet egy félköríves diadalív határolja, amely egyszerű profilú kő oszlopfőkre támaszkodik. A templom padlásán és a torony belsejében a különböző építési fázisok fontos részletei figyelhetők meg.
A projekt célja a templom veszélyeztetett állapotának megszüntetése, valamint a műemlék helyreállítása, konzerválása és értékeinek bemutatása. A projekt megvalósítása során a közösség bevonása és a helyi közösség ismereteinek bővítése is a kitűzött célok között szerepel, a karbantartási munkálatok biztosítása érdekében.
Tervezett munkálatok:
• A templom körüli eredeti járószint helyreállítása.
• A nyugati torony és a karzat tartószerkezeti megerősítése.
• Elektromos hálózatok cseréje.
• A falak vakolása és meszelése, a különböző építési szakaszok bemutatásával.
Az elnyert támogatás értéke 1.625.154 lej, amit a tompaházai református egyházközség 180.573 lej hozzájárulással bővít ki.
A tervezett munkálatok elvégézésére legfeljebb három év áll rendelkezésre, 2027 december 31-ig bezárólag.

Reabilitarea bisericii reformate din Rădești

Közzétéve Szerző:
 
Parohia reformată din Rădești a obținut la mijlocul lunii decembrie 2024 o finanțare nerambursabilă acordată de către Institutul Național al Patrimoniului prin programul Timbrul Monumentelor Istorice, subprogramul „Restaurare II”, în vederea reabilitării clădirii monument istoric, punerea în valoare a elementelor istorice și artistice, punerea în siguranță a vizitatorilor, creșterea condițiilor de confort și siguranță în utilizare.
Biserica reformată din Rădești este unul dintre cele mai exigente monumente ale arhitecturii romanice a satelor și așezărilor mai mici de-a lungul râului Mureș, care păstrează mai multe detalii ale aspectului său inițial din secolele XII-XIII: cu excepția sanctuarului, s-au păstrat zidurile, tribuna vestică, capitelurile și soclurile romanice ale turnului etc. Edificiul este remarcabil și datorită concepției inițiale cu două turnuri vestice. Importanța sa este sporită de materialul roman refolosit pentru ziduri (pietre funerare, detalii arhitecturale precum socluri, coloane etc., cărămizi romane mari și groase din hipocaust), și detalii valoroase din perioade ulterioare (secolele XVII-XIX), precum pietre funerare, tavanul casetat pictat, tribunele de lemn cu parapet pictat, amvonul zidit și baldachinul amvonului pictat.
Localitatea s-a format prin unirea în 1912 a localităților învecinate, Tâmpăhaza și Uifalău, redenumite Rădești la mijlocul anilor 1920 în amintirea episcopului greco-catolic Demetriu Radu, originar din localitate. Biserica reformată marchează centrul de odinioară al localității Uifalău.
Planimetria bisericii este compusă dintr-o navă dreptunghiulară alungită, prevăzută pe partea sa vestică cu o tribună zidită, pe care sprijină un turn central, și un sanctuar cu închidere semicirculară, ranforsat cu patru contraforți dispuși aparent aleatoriu în jurul absidei. Pe laturile tribunei vestice se observă un decalaj față de planul fațadelor navei, datorită unei grosimi mai mari a zidului pe această porțiune. Principala caracteristică a volumetriei monumentului este dată de prezența turnului vestic, care se ridică cu două niveluri deasupra acoperișului navei, proporțiile mai zvelte ale turnului fiind în contrast cu volumul accentuat al coifului. Cel mai valoros și rar element arhitectural al interiorului este reprezentat de tribuna vestică, provenită din prima perioadă a edificiului. Lățimea interioară a navei rămâne neschimbată, diferența de grosime a zidăriei în zona tribunei vestice fiind observată doar la exterior. Structura zidită a tribunei este compusă din două șiruri de arcade, formată atât la parter, cât și la etaj, din trei arcade semicirculare, două de dimensiuni mai mici flancând arcada mai amplă din mijlocul structurii. Pe ambele niveluri, arcadele laterale sunt sprijinite pe laturi de zidurile perimetrale ale navei. La parter, în zona centrală, arcadele se sprijină pe două coloane cioplite din calcar. Spațiul dintre navă și sanctuar este delimitat de un arc de triumf semicircular, care pornește de pe imposte cioplite din piatră, având o profilatură simplă compusă dintr-o cavetă în formă de semicerc și o abacă dreaptă simplă. În podul bisericii și în interiorul turnului se pot distinge o serie de detalii importante ale fazelor de construcție ale clădirii și ale înfățișării ei originale. În podul bisericii, deasupra arcului de triumf, se ridică un fronton edificat din piatră și cărămidă. Pe suprafața estică a frontonului, sub actuala structură a acoperișului, se pot observa amprentele a două șarpante anterioare.
Cu ocazia cercetărilor de parament, în plomba ferestrelor de pe fațada sudică a turnului s-au găsit în poziție (cel puțin) terțiară capitelul, soclul și baza colonetelor. La fereastra superioară de pe fațada nordică al turnului, s-au găsit în poziție in situ capitelul și baza colonetei. La fereastra superioară de pe fațada vestică a fost deja cunoscut un colț al capitelului, fiind vizibil din interiorul turnului. Pe baza porțiunilor deja cunoscute colonetele se datează în a doua jumătate a secolului al XIII-lea, remarcând calitatea artistică excepțională a acestora. S-au identificat două ferestre nișă, câte una din prima și din a doua etapă de construire.
Interiorul bisericii este caracterizat de spațiul alungit al navei și prezența unui mobilier baroc pictat, din care se remarcă tavanul casetat al navei (1744), tribunele estică și vestică (1774), amvon zidit și baldachin amvon din lemn sculptat pictat (1774). În fața amvonului se află monumente funerare din piatră sculptată (1655, 1655 și 1776).
Funcțiunea actuală este spațiu de cult, destinat oficierii serviciului religios pentru enoriași. Funcțiunea actuală se păstrează în urma intervențiilor de reabilitare.
Caracteristicile și parametrii preconizați în urma realizării investiției urmăresc aducerea clădirii la standardele specifice de siguranță și confort, adaptarea la cerințele funcționale și de accesibilitate, cu protejarea valorii istorice și patrimoniale a clădirii monument istoric.
Lucrările planificate la biserica reformată din Rădești, au ca scop scoaterea din pericol a clădirii, respectiv restaurarea, conservarea și punerea în valoare al acestui monument istoric însemnat. De asemenea, proiectul vizează implicarea comunităților patrimoniale și organizarea mentenanței monumentului prin instruirea comunității locale încă din perioada execuției.
• În jurul bisericii se va restabili cota de călcare inițială
• Se va consolida turnul și tribuna vestică
• Se înlocuiesc instalațiile electrice
• Se vor tencui și zugrăvii pereții, marcând principalele etape de construire
Valoarea contractului de finanțare este 1.625.154 lei, iar Parohia Reformată din Rădești are o contribuție proprie de 180.573 lei.
Durata contractului de finanțare este maximum trei ani și se încheie în data de 31.12.2027.

Az idősek világnapját ünnepelték Nagyenyeden

Közzétéve Szerző:

Méltó módon ünnepelték meg idén is az Idősek világnapját Nagyenyeden, ahol az RMDSZ és annak megyei nőszervezete 2018 óta szervezi meg a szépkorúak számára az eseményt. Szombaton, október 5-én este mintegy százötven résztvevő érkezett a Két fűzfa (Logos) étterembe, ahol egészségmegőrző előadást, szeretetvendégséget és népzenei estet szerveztek számukra az Idősek világnapja alkalmából.

A résztvevőket Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere és Szakács Ildikó nőszövetségi elnök köszöntötték. Az esemény ötletgazdája, Lőrincz Helga kiemelte: az év minden napján tisztelet kell övezze az időseket, hiszen „nekik van a legnagyobb tapasztalatuk és ezt egy évben legalább egyszer, egy ilyen ünnepség alkalmával hivatalosan is megköszönhetjük nekik. Tőlük egy olyan Nagyenyedet örököltünk, amelyet megszépítve kell továbbadnunk a következő generációknak” – hangsúlyozta az elöljáró.

Arros Bianka neurológus szakorvos Kezünkben az egészségünk címmel tartott előadást. Az előadás témája a stroke tünetei, felismerése és kezelése volt. A nagyenyedi kórházban tevékenykedő orvos a betegség tüneteit részletezte, hiszen ezek felismerése és a gyors beavatkozás életmentő lehet. A lehetséges tünetek közé sorolta a hirtelen fellépő erős szédülést, a kettős látást, a beszédmegértési- és beszédzavart, a hirtelen testrész-bénulást. Az orvosnő elmagyarázta, hogyan megy végbe a kezelés, ugyanakkor a prevenció fontosságát hangsúlyozta. A bemutatót követően, a résztvevők személyesen is elbeszélgethettek az orvosnővel.

Az ízletes vacsora felszolgálása után nótaest követte. A felenyedi Balika Ida néni felajánlotta, hogy elszavalja az idősek imáját, amelyet nagy tapssal jutalmaztak meg. A jó hangulatot a híres magyarlapádi Pirospántlikás zenekar garantálta. A népzene meghozta a jókedvet, hiszen a zenekar által játszott, közimert népdalokat az előadókkal együtt énekelte a megye több magyarlakta településéről érkező közönség. A résztvevők felálltak táncolni, amit estig abba sem hagytak. Kétségtelenül, a szombati ünnepség volt a leghangulatosabb, amit eddig az idősek napja alkalmából szerveztek Enyeden.

Fehér megye magyarsága idén Magyarpéterfalván ünnepelte augusztus huszadikát.

Közzétéve Szerző:

Idén a Fehér megyei RMDSZ a hagyományos Szent István- napi találkozót a hagyományokban gazdak Magyarpéterfalván szervezte meg.

Az ünnepségen ezúttal is Fehér megye több magyarlakta települése képviseltette magát, így a 17 órától kezdődő istentiszteletre szép számban összesereglettek a hívek és zsúfolásig megtelt a templom.

Az ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Makkai Dénes, a házigazda református gyülekezet lelkipásztora, Antal Zoltán tűri római katolikus plébános és Veres Ferenc László bethlenszentmiklósi unitárius lelkipásztor. A templomból az ünneplők díszmenettel átvonultak a kultúrotthonba.

A huszonegy éve folyamatosan megszervezett ünnepségen jelen volt és köszöntőbeszédet mondott Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja és Benedek Zakariás parlamenti képviselő. A Fehér megyei RMDSZ-t Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere képviselte, aki kihangsúlyozta: „Szent István ünnepe a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk végig közös dolgainkat és úgy cselekedjünk mindannyian, hogy a következő évezredben is magyar és keresztény emberek éljenek Erdélyben”.

Holányi Julianna festőművész tusrajzkiállítását Lőrincz Konrád felenyedi református lelkipásztor mutatta be. A nagyenyedi születésű, jelenleg Magyarországon élő képzőművész az alkotója annak a Fehér megyei mélyszórvány-templomokat ábrázoló gyűjteménynek, amelyet évente bemutatnak az augusztus 20-ai vándorünnepségen. A 2003-ban elkezdett sorozatot idén a magyarpéterfalvi református templom tusrajza gyarapította, emelet nyomtatott füzetek népszerűsítették a gondos művészi igénnyel létrehozott alkotásokat. Az ünnepség részeként a magyarpéterfalvi Hanga Néptánccsoport és a bethlenszentmiklósi Csillagszeműek Néptánccsoport örvendeztették meg színvonalas produkcióikkal a közönséget.

 Az ünnepség zárómozzanata a Fehér megyei RMDSZ Szent István-napi vándorzászló átadása volt, amelyet a Búzásbocsárd képviselete vett át.  

Az ünnepség utolsó része a szeretetvendégség volt, amelynek szimbolikus momentuma volt annak a kenyérnek a felszolgálása, ami abból a búzából készült, amit a megye magyar gazdái gyűjtöttek össze a Magyarok Kenyere program keretében.